Beiktatták hivatalába Kondor Péter püspököt

Létrehozva: 2018.07.01. 17:26, frissítve: 2018.07.01. 17:26
Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna, fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna, Kiss Tamás, videó: Győri András Timótheus
Szarvas – A szarvasi Ótemplomban tartott ünnepi istentiszteleten iktatták hivatalába 2018. június 30-án a Déli Evangélikus Egyházkerület megválasztott új püspökét, a korábban a Kelet-Békési Egyházmegye esperesi tisztségét betöltő békéscsabai lelkészt, Kondor Pétert.

Az Ótemplom előtt térzenével – melyet a Mezőberényi Rézfúvóskör adott Matajsz János vezetésével –, majd a templomban a Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda növendékeinek színes előadásával köszöntötték az érkezőket. A templom közben zsúfolásig megtelt.

11 órakor, a harangszó elhangzása után a megjelent lelkészek hosszú sorban vonultak a templomhoz, százötvennél is többen. Köztük nem csak a Déli Evangélikus Egyházkerületben szolgálók voltak jelen, hanem a másik két egyházkerületből, sőt a határon túlról is érkeztek jeles külföldi lelkészi vezetők.

Kondor Pétert ezután Fabiny Tamás elnök-püspök iktatta hivatalába.

Igehirdetésében Pál apostolt idézve – „Egymás terhét hordozzátok, így teljesítitek a Krisztus törvényét.” (Gal 6,2) – először a teherhordozásról szólt. Elmondta, hogy a hangya a súlyának ötvenszeresét képes felemelni és cipelni, az orrszarvúbogár pedig a nyolcszázötvenszeresét. Szédületes belegondolni abba, milyen teljesítményre képesek az apró kis bogarak. „Velük szemben az emberek inkább szabadulni szeretnének a terhektől. Erre mondja az apostol, hogy egymás terhét hordozzátok” – hangsúlyozta a püspök. Egy japán teológus szerint „A keresztnek nincsen fogantyúja”, Jézus is a vállán hordozta. Az igehirdető rámutatott: Tessedik templomában Kondor Péter most az eke szarvára teszi a kezét.

Ezután a püspök visszaemlékezett a beiktatás előtt álló püspök eddigi szolgálatára, terheire. Felvetette, hogy püspökként sok embernek a gondja lesz a vállán, emberek mondják majd el betegségeiket, egzisztenciális hiányukat vagy kilátástalanságukat, gyónási titkok nehezednek majd a püspök vállára, magánéleti krízisek, fiatalok elvándorlása, idősek magánya, társadalmi kérdések. De Fabiny Tamás ezzel együtt azt is hangsúlyozta, hogy püspök ebben a teherhordozásban nincs egyedül, hiszen amíg ő hordozza majd mások terhét, mások is hordozzák majd az övét. Családja, a lelkésztársak, a gyülekezetek imádkoznak érte, mert egymás terhét kell hordoznunk.

Ezután Tessedik példáját hozva Fabiny Tamás arra biztatta az új püspököt, hogy mozdítsa elő szolgálatával a közjót is, gyarapítsa az országot és az egyházat. Jézus nem csak a szívére, de a vállára is vette a másik ember gondját, így kell az új püspöknek is tennie majd.

Ezután egy példázatra utalt az elnök-püspök: míg a pokolban a bőségesen terített asztal mellett hosszú kanállal nem lehet enni, a mennyben egymást etetik az emberek. Ha így tudjuk egymás terhét hordozni, akkor a menny előszobájába léphetünk. Jézusról maga Keresztelő János is azt mondja: „Íme, az Isten báránya, aki hordozza a világ bűneit”. Jézus hordozza majd az új püspököt gyengeségeivel együtt is, és a szolgálatra alkalmassá fogja tenni.

Dietrich Bonhoeffer Követés című könyvében azt mondja, hogy Isten a hordozás Istene. Isten Fia a mi testünket hordta, a mi arcvonásainkat viselte, és azért vette magára és hordozta a keresztet, hogy megváltsa a bűnös embert, ezáltal bűneink bocsánatát adta, és új életet kínált. A püspöki kereszt hordozója kereszthordozó és mások terheinek hordozója, de nem lesz egyedül a rá nehezedő terhek alatt.

Az eskütételkor Fabiny Tamás mellett az oltártérben Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke, Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, valamint Gáncs Péter leköszönő püspök szolgáltak. A püspök felé elhangzó kérdések, a válaszok, a kézrátétel és eskütétel után a társegyházak, a külföldi egyházak püspökei, valamint a déli egyházkerületi esperesek egy-egy bibliai idézettel kértek áldást Kondor Péter szolgálatára. Ezt követően a jelen lévő lelkészek együtt énekelték áldásként az ősi megerősítő zsoltárt, a Confirmát.

A beiktatott püspök szószékről tartott igehirdetésének alapigéje Ef 3,14–21 volt. A keresztény ember legfőbb vágya az, amiért imádkozik. Kondor Péter indulásakor kapta meg ezt az imádságot. Háláját fejezte ki azért, hogy ahogyan Pál apostolt, úgy őt is megszólította az Isten, maga mellé állította, elmondta neki, hogy szereti őt, és megbocsátotta a bűneit, egyben szolgálatra indította.

A püspök ezután visszaemlékezett arra, hogy mennyi minden köti őt ehhez a templomhoz, és örömét fejezte ki, hogy ez alkalommal is itt hajthatja meg újra térdét az Atya Isten előtt, akihez imádkozik azért, hogy dicsőségének gazdagsága szerint ajándékozzon meg mindenkit. Pál imádságával imádkozott, hogy a gyülekezet tagjai is megerősödjenek és meggyökeresedjenek a szeretetben, és eljussanak Isten teljességére. „Ha le is bomlik majd a külső sátorházunk, a belsőnk megmaradjon a magunk emberségében, boldogságában. Hiába változik az élet a külső jegyeiben, az ember, a ma emberének szíve ugyanaz maradt, mert a gyűlölet megvan, a szív ma is ugyanúgy tud fájni, a szeretet hiányától, a rosszindulattól ma is ugyanúgy szenvedünk” – mondta. Majd feltette a kérdést: honnan vegyük az erőt az élethez és a halálhoz?

„Bár az ember szíve az idők során gonosz maradt, ugyanígy Isten szívének irgalmas, mentő szeretete sem változott a bűnös ember iránt. Az apostol szerint az imádság a legdrágább lehetőség, igazi előrelépés a megtört ember számára. Menny nélkül a föld pokol, Isten nélkül az élet halál. Ma az imádságra nagyobb szükség van, mint valaha, azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, aki most is él és uralkodik. Tudjuk, hogy számíthatunk egy olyan erőre, melyet nem mi termelünk ki magunkból, hanem Isten ajándékoz nekünk Jézus Krisztusban. Mert Megváltónk ereje az, amely hitelesíti a mi munkánkat a mindennapi életben, a szenvedések és a terhek elhordozásában, a Krisztust kiábrázoló életforma megélésében. Az apostol szerint ez úgy lehetséges, ha a Krisztus lakik a hit által a ti szívetekben úgy, mint egy úr az ő lakásában. Krisztus költözzön a szívünkbe, és trónján ülve irányítson bennünket, mert így fakadhat egymás iránt is a szeretet” – hangsúlyozta. 

„Nem keverhetjük össze Krisztus szeretetét azzal, amely tőlünk ered. Mert a mi szeretetünk viszonzó szeretet, a Krisztusé pedig kezdeményező. Ő előbb szeretett minket, még mielőtt mi bármit tehettünk volna azért, hogy szeressen, sőt okot szolgáltattunk arra is, hogy ne szeressen. Ő ennek ellenére szeretetével jön elénk, elénkbe megy, kezdeményez, nem kapni akar, hanem feltétel nélkül mindig ad.” Ezután a Heidelbergi disputáció 28. tételét idézte: „Isten szeretete nem megtalálja, hanem megteremti azt, ami neki szeretetre méltó. Ugyanakkor az ember szeretete mindig abból fakad, ha valamit szeretetre méltónak talál.”

„Aztán az emberi szeretet másik módja az érdem szerinti szeretet. Mert sok ember van a világban, aki megérdemli, hogy szeressem, meg tudom magyarázni, hogy mi indokolja a szeretetet. De a krisztusi szeretet nem érdem szerint ad, hanem rászorultság szerint. Azért szeretem a másikat, mert szüksége van rám, mert szeretet nélkül elpusztul az ember. Akkor is, ha irritál, akkor is, ha ellenséges velem szemben” – mondta a püspök, majd kitért a leprásokra és vámszedőkre, azokra a perifériára szorultakra, akikért Krisztus lehajolt földi szolgálata alatt. „Az a szeretet, ami tőlünk telik, kérkedő szeretet, a krisztusi pedig elrejtőzködő” – folytatta példákkal, majd feltette a kérdést, vajon a mi szeretetünk milyen?

„Az a szeretet, amely tőlünk telik, hallható, a krisztusi pedig látható. A mienk sokszor hallatszik szavakban, hangulati, érzelmi kitörésekben. A krisztusi pedig látszik, a maga egyszerűségében el sem rejthető (hangban, mozdulatban, érzésben). Semmi értelme nincs annak a szeretetnek, ami nem látszik és nem érezhető. A mi szeretetünk sokszor vak vagy megbotránkozó a bűnnel szemben, a másik ember bűnével szemben, a krisztusi pedig nem rója fel a rosszat, hanem mindent elfedez, és a szeretetével betölt” – fejtette ki, majd felvetette: „Tudjuk-e áldani azt, aki bennünket átkoz, tudjuk-e szeretni azt, aki bennünket nem szeret? A legemberibb az az emberben, hogy szeret, és a legembertelenebb az, ha nem szeret. Aki nem szeret, az a sajátosan emberit tagadja meg önmagában. Az igazi szeretet az, amit a golgotai kereszt hirdet, amit Krisztus hozott el a földre, és igéje és lelke által továbbviszi emberi lényünk legmélyebb rétegébe.”

Ezután a Szentlélekről beszélt, amely ma is munkálkodik közöttünk. „Egyedül Krisztus szeretete az, amely elég széles ahhoz, hogy körülfogja az emberiséget. Elég hosszú ahhoz, hogy az örökkévalóságig tartson. Elég mély ahhoz, hogy elérje a legmélyebbre süllyedt bűnöst is, és felemelje őt a mennybe. Ez a szeretet tehát nem érzelmi hullámzás, nem vágyakozás, hanem szolgálatra és áldozatra való készség.”

Kondor Péter elmondta, hogy püspöki szolgálatát és mindannyiunk szolgálatát az teszi értékessé, hogy „mennyire nő a Krisztus a mi megüresedésünk és alászállásunk által”. Az új püspök aláhúzta, hogy szeretné a szívében hordozni az Istennek népét, a gyülekezeteket, az egyház oktatási és diakóniai intézményeit, egész anyaszentegyházunkat és a világi felsőbbséget is. De mindenekfelett Krisztus nevét fogja hordozni, mert őt is Krisztus hordozza, hiszen nem adatott más a mi megtartásunkra. Bárhol is legyünk, bárhol is szolgáljunk, minden a szentek szentjévé válhat, ha mi magunkat odaadjuk Istennek eszközül, hogy Krisztusban nekünk ajándékozott szeretete, békessége és áldása áradjon át rajtunk.

Ezután rátért arra, hogy magyarságunk sem lehet csak egy jelző rajtunk, hiszen az akkor gazdagít és nemesít, ha valóban átjár bennünket, a sokszínűségével, tradícióival ma is táplál és éltet. „Az egyház örök küldetése, hogy olyan nyelven hirdesse a világnak, amit az adott kor megért. Olyan nyelven tanítsa az emberiséget, hogy a legkülönbözőbb népek is megértsék egymást. Ez a nyelv a krisztusi szeretet nyelve” – mondta, majd a szentnek az életünkben való jelenlétére, tisztaságának fontosságára tért ki. „Ha Krisztus egy ember életét hangszerévé avatja, a tökéletlen hangszer nem fogja elhomályosítani a tökéletes játékost. Sőt ez érezteti igazán a hangszer és a rajta játszó közötti különbséget. És senkinek nem fog eszébe jutni a játékot a hangszer javára írni” – vallotta. – „Ha megváltozik Krisztus által az életünk, és megváltozik körülöttünk a világ, ha megrendül a hitünk, keressünk olyan embert, aki Krisztusban állhatatos. Ha nem találunk ilyen embert, akkor imádságban kérjük Istent, hogy bennünket tegyen azzá. Mindig akkor kételkedünk, ha a magunk élete nem mutatja az Ő hatalmát.”

„Isten gyermekei nem önmagukban hisznek, hanem megkönnyítik mások számára azt, hogy Istenben higgyenek, mert ő jelen van az ő életükben. Isten bőségesebben ad, mint ahogyan mi kérjük vagy gondoljuk. Istené a dicsőség örökkön örökké” – zárta gondolatait Kondor Péter.

Az istentiszteleten Kutyejné Ablonczy Katalin vezényletével a békéscsabai Calandrella Kamarakórus a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar tagjaival kiegészülve, valamint az Alföld Quartet és Finta Gergely orgonaművész közreműködött.

A folytatásban ünnepi közgyűlésre került sor, melyen Radosné Lengyel Anna leköszönő egyházkerületi felügyelő moderálásában az új püspököt többek között Prőhle Gergely országos felügyelő köszöntötte. Utána az állam részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését tolmácsolta. Kondor Pétert köszönötötte Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint levélben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Számos külföldi vendég mondott további köszöntő szavakat, majd a közgyűlés a Himnusz eléneklésével zárult.

Az Ótemplomi Szeretetszolgálat jóvoltából a résztvevőket ebéddel kínálták a templom előtti utcában felállított nagysátorban.

Az új püspök a májusban nyugdíjba vonuló Gáncs Pétert váltja, aki 2003 óta állt a Déli Egyházkerület élén, továbbá 2010-től 2017 novemberéig a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöki tisztségét is betöltötte. Az MEE irányítása három egyházkerületben történik, a délit Kondor Péter vezeti ezután, az északit Fabiny Tamás, a nyugatit (dunántúlit) Szemerei János irányítja.

Mint ismeretes, a Déli Evangélikus Egyházkerület megüresedő püspöki tisztségére Kondor Péteren kívül három lelkészt jelöltek: Aradi Györgyöt, a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkészét, Szeverényi János oszágos missziói lelkészt és Vető Istvánt, a Cinkotai Evangélikus Egyházközség lelkészét. A püspök személyéről az MEE választási törvényei szerint az egyházkerület gyülekezeteinek presbitériumai (a gyülekezetek világi vezető testületei) döntenek. A püspök megbízatása a lelkészi nyugdíjkorhatárig tart.

Kondor Péter 1968-ban született Szegeden, majd Orosházán, valamint Szarvason nevelkedett. 1992-ben végzett az Evangélikus Teológiai Akadémián. Lelkészi szolgálatát 1992-től 1996-ig a nagyszénás-gádorosi társgyülekezetben, 1996 és 1998 között a szarvas-ótemplomi egyházközségben, 1998-tól 2001-ig a kondorosi egyházközségben végezte, 2001 óta a békéscsabai egyházközségben szolgál. Emellett 1996 és 2000 között a Déli Egyházkerületi Bíróság elnöke; 2000 óta a Kelet-békési Egyházmegye esperese, a gazdasági bizottság tagja, majd 2012 óta elnöke. 2006-tól az evangélikus egyház országos presbitériumának tagja, valamint zsinati tag. 2008 óta a Lelkészi Munkaközösségek Országos Szövetségének elnöke.
Több evangélikus intézmény, mások mellett a békéscsabai és a mezőberényi gimnázium, valamint a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat vezetője. Tagja az Evangélikus Lelkészakadémia és a Rózsák terei Evangélikus Középiskolai Kollégium igazgatótanácsának, a lelkészi életpályamodellt és a választási törvény egyszerűsítését előkészítő, valamint több más munkacsoportnak.
Orvosdinasztiába született, azonban ahogyan korábban fogalmazott, Isten gimnazista korában megszólította, azóta tudja, hogy a lelkészi pálya az életútja. Az egyetemi évek alatt kötött házasságot Zuba Klárával. Két gyermekük van. A püspöki választással az egyházban betöltött tisztségei – a lelkészi szolgálat kivételével – mind megszűnnek. Ezzel együtt a cím betöltésével elfogadja az aktuális püspöki parókus lelkészi állást is, amelynek székhelye Budapesten van.

KÉPGALÉRIA: