Próféta a saját hazájában? – Beszélgetés Bereményi Gézával

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: und include() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/sites/eszak.lutheran.hu/themes/eszakill/templates/node/node--view--hirdetesek--block-hirdetes.tpl.php 11 sor).
  • Notice: Undefined index: und include() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/sites/eszak.lutheran.hu/themes/eszakill/templates/node/node--view--hirdetesek--block-hirdetes.tpl.php 11 sor).
Létrehozva: 2016.10.24. 10:31, frissítve: 2016.10.24. 10:32
Szöveg: Galambos Ádám, fotó: Balicza Máté
Budapest – A Hegyvidéki Önkormányzat, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete és a MOMkult közös szervezésében került sor a Próféta a saját hazájában? című sorozat évadnyitó alkalmára, ahol Bereményi Géza volt Fabiny Tamás evangélikus püspök és Illisz L. László, az Evangélikus Információs Szolgálat igazgatójának beszélgetőpartnere.

Az esten a jelenlévők nemcsak Bereményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező kalandos életét, hitvallását és a Cseh Tamás dalszövegek keletkezésének történetét ismerhették meg, hanem Regős Mátyás és Vértesi Ferenc előadásában Bereményi Cseh Tamásnak és Másik Jánosnak írt dalszövegeit is hallhatták.

 

 

Nyilvános lázadás

 

„Egy nemzedéket keresek a kortárs irodalomban. Azokat, akik mindig lázadoztak. Akik nem voltak hajlandóak a korlátokat elfogadni, akik hosszú hajat növesztettek, akiket a farmerosok nemzedékének neveztek” – idézte fel egy régen keletkezett írását Fabiny Tamás köszöntőjében. Az evangélikus püspök elmondta, hogy a Bereményi Géza és Cseh Tamás által képviselt gondolkodásmód és életszemlélet őt is nagyon megérintette.

„1970 környékén a kivonulás volt a lázadás” – fogalmazott Bereményi Géza, aki elmondta, hogy a Cseh Tamás által előadott szövegeket először kimondottan szűk baráti társaság számára írta: „Azzal a meggyőződéssel írtam Tamás zenéjére a szövegeket, hogy azt soha a lakáson kívül nem adjuk majd elő, csak néhány barát hallhatja.” A dalszerző elmondta, hogy Cseh Tamás szívesen lépett volna fel, de Bereményi Géza elutasította a megkereséseket. Így másfél évig csak a lakásban szólaltak meg a dalok, míg 1972-ben Párizsba nem mentek. Ekkor jött a kompromisszum.

„Tamás azt mondta, hogy ő nem jön vissza, kint marad és átmegy Amerikába. Láttam rajta, hogy csodálkozik, hogy én így veszem. Elmondta, hogy egy feltétellel jön, ha énekelhet a 25. Színházban. Megegyeztünk. Az volt a kritériumom, hogy ha nem bírom tovább, akkor bármikor felbonthatom a megállapodásunkat és letiltathatom a szövegeimet.” 1976-ban jelent meg első lemezük, a Levél a nővéremnek, amiben a cenzúra egy számba szólt csak bele.

 

 

Egy „gyáva” és egy „tudatlan” gyümölcsöző együttműködése

 

„A szövegekben nagyon erős kritika fogalmazódott meg” – mondta a sorok közötti olvasással kapcsolatban Illisz L. László, aki a művek keletkezést követő hatásáról kérdezte a művészt. „Szakrális hatása volt érezhető” – vallotta a szövegíró, aki elmondta azt a szövegíróként különösen is furcsa élményét, amikor két amerikai producer hallgatta a zenét, akik nem is értették a szövegeket és ezt mondták: „Egy sztárt látunk!”

Fabiny Tamás Cseh Tamás félénkségére kérdezett rá. Bereményi Géza elmondta, hogy „Tamás félénksége csak az első két előadásig tartott. A harmadik előadásnál felment a színpadra és már úgy énekelt, mint ahogy élete végéig. Egy csodaszere volt: a színpadról érezte a közönséget és rájött, hogy onnan szeretetet kap.”

„Kettőnk viszonya megfejthetetlen volt” – fogalmazott Bereményi Géza, aki elmesélte azt a beszélgetésüket, amikor Cseh Tamás azt mondta: „Valld be nekem, hogy te ezeket a szövegeket még kocsmában sem mernéd elénekelni.” Bereményi Géza bevallotta, hogy ez így van, mire Cseh Tamás így fogalmazott: „Ezzel szemben velem elénekelteted! Engem teszel ki a frontvonalra! Te egy gyáva ember vagy...” Bereményi Géza elmondta, hogy bevallotta, hogy ez így van, majd hozzátette: „Te pedig évekkel ezelőtt azt mondtad nekem, hogy évekig kell énekelned a szövegeket míg rájössz az értelmére. Te egy tudatlan ember vagy...”

A közös munkával kapcsolatban Fabiny Tamás kérdésére a művész elmondta, hogy Cseh Tamás előadásainál nem az előre megrendezettség volt a jellemző, hanem kettejük egymásra hatása volt érezhető. „Tamás követte az én hanglejtésemet, én pedig Tamásra írtam a szöveget” – fogalmazott. Együttműködésük 1982-ben szakadt meg, erről az időről Bereményi elmesélte, hogy nem érezte úgy, hogy Cseh Tamás elvette volna tőle a levegőt, sokkal inkább mint fogalmazta „untam már az egészet”. A visszatérést a rendszerváltás jelentette, melynek időszakáról a művész elmondta, hogy „1989 sokat mondó évszám. Úgy tűnt, hogy megváltozik a történelem.”

 

 

Dalszöveg és/vagy vers

 

Bereményi Géza Cseh Tamásnak írt dalszövegeit a Magvető Kiadó gondozásában 2016 tavaszán jelentették meg. A szerzőt beszélgetőtársai a vers és a dalszöveg kapcsolatáról kérdezték. „A vers születése zenére megy. Weöres Sándor szerint a költőnek először a ritmus van meg, de akkor még nem tudja, hogy milyen szöveget fog hozzá írni.” Fabiny Tamás a Zsoltárok könyvét említve megjegyezte, hogy számos zsoltárnál fel van tüntetve a dallam, amire íródtak. Bereményi Balassi Bálint műveit idézve megjegyezte, hogy „minden egyes verséhez oda van írva, hogy melyik dalhoz írta”. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy a vers és a zene között nincs nagy távolság, egy vers lehet egyszerre líra és dalszöveg is.

 

 

Íróból rendező

 

Bereményi elmesélte, hogy első novellái pár nap alatt készültek és nagy sikert arattak. Novelláskötete megjelenését követően számos megkeresés érkezett hozzá. Először színházi darabot írt, majd forgatókönyveket. „Három vagy négy forgatókönyv után rájöttem, hogy a forgatókönyv írása nem jó, ugyanis minden sikert a rendező kap meg.” Ezt követően jött a váltás és egy olyan darab született, melynek nemcsak a forgatókönyvét, hanem a rendezését is egy személyben valósította meg. Ez a film volt A tanítványok, melyet később többek között olyan produkciók követtek mint az Eldorádó, A turné vagy A Hídember.

 

 

Életrajzi regény

 

A művész jelenleg életrajzi regényén dolgozik. „Felfedező út, hogy ezt írom. Van, amikor évekre nem emlékszem, máshol szinte mindenre. A kort és a rám ható embereket szeretném megírni” – mondta. Az életrajzi regény fejezeteiből megismerhető majd ifjúkora is. Bereményi Géza az esten elmesélte, hogy leírja, hogy kétszer is elbocsátották az iskolából, valamint hogy az 1956-ot követő megtorlások idejét hogyan élte meg. A művész felidézte egyetemista éveit, melyről regényében négy besúgó történetén keresztül számol majd be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Bereményinek négyszer is lehetősége lett volna disszidálni, de mindig hazajött. Történet lesz olvasható arról, hogy hogyan találkozott Kádárral, de arról is ír, hogy később arra gondolt, hogy filmet készít róla. Utóbbi anyagi támogatás hiányában elmaradt, melyről Bereményi megjegyezte, hogy bizonyos értelemben szerencsés, hogy ez nem lett meg, mert „látom, hogy jár ma egy ember, aki Magyarországon történelmi témát dolgoz fel”.