Mit jelent ez a plusz? Először is természetesen lelki programokat: reggeli és esti áhítatokat és a vasárnapi istentiszteletet. De mire eljutottunk addig, hogy a Balaton-parton körbeállva elénekeltük az istentisztelet záróénekét, sok minden máson is túl voltunk. A gyerekek az úrvacsorára érkeztek vissza a kihelyezett gyerekbibliakörről, melyet ugyanabban a teremben tartottak, ahol szombat este az activityzést. Kinti programokból sem volt hiány: szombat délelőttre a kisifisek szerveztek akadályversenyt a gyerekeknek, vacsora előtt pedig ádáz frizbifocimeccs kerekedett a gyorsan beosztott két csapat között.
Az élvezetes programokért nemcsak a gyerekek voltak hálásak, hanem a szülők is, hiszen így sokkal többen tudtak részt venni a felnőtteknek szóló alkalmakon. Szombaton minden a mesékről szólt. Miután az Óperencián innen és túl névre keresztelt program játékain összerázódott a csapat, a varázsmesékről és azok szimbólumairól hallhattunk előadást. Délután pedig a meseterápiáról vagy a párkapcsolatokról szóló workshopon vehetett részt, aki éppen nem pingpongozott vagy Balatonföldvárra biciklizett át. Este a Bibliai mesealakok? című előadáson a mesék és a kereszténység összefüggéseiről volt szó. Voltak azért lazítósabb alkalmak is: péntek este moldvai táncház, szombaton borkóstoló várta az érdeklődőket.
És hogy mi kell még egy gyülekezeti hétvégéhez? Természetesen egy gyülekezet. És gyülekezeti tagok, akikkel le lehet ülni beszélgetni a napsütésben, akikkel együtt lehet hallgatni a gyerekzsivajt és akikkel együtt lehet énekelni az istentisztelet záróénekét a Balaton-parton: „Örök Isten, áldj meg minket!” Hálás vagyok, hogy minderre lehetőségünk volt ezen a hétvégén.