Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. Szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom. Apja jómódú, pogány katonatisztként szolgált, s jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így ott telepedett le. Gyermekként Ticinumban (ma Pavia) nevelkedett. Tizenkét évesen úgy döntött, felveszi a kereszténységet. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. Tizenöt évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt négy évig egy kiképző egységnél szolgált, majd tizenkilenc évesen lett legionárius.
A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát. Egy téli este éppen kilépett Ambianensium (ma Amiens) kapuján, amikor nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, s egyik felét a koldus vállára borította (a másik fele a Római Birodalomé volt). Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban. 339-ben, huszonkét évesen megkeresztelkedett. Nevéhez számos történet és legenda fűződik.
Az együttlét a szoboravatással vette kezdetét, ahol Kézdy Péter lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fabiny Tamás püspök osztotta meg gondolatait, kiemelve, hogy Szent Márton ökumenikus híd, aki nem csupán a katolikus, de az evangélikus testvérek számára is meghatározó. Luther Márton számára is példaként szolgált a szegényekhez lehajoló szent alakja, és példa a ma élő ember számára is. Márton-nap alkalmából a Magyarországi Evangélikus Egyház egy körlevelet adott ki, melyben felhívja a figyelmet a testvéri szeretet fontosságára. (A körlevél cikkünk végén olvasható.)
A püspök megáldotta Szák-Kocsis Pál szobrászművész alkotását, egy a művész felajánlásából és a Reformáció Emlékbizottság támogatásával készült Luther-mellszobrot. Az áldás után kezdetét vette az ünnepi istentisztelet, melyen Fabiny Tamás prédikált. (A prédikáció cikkünk alján meghallgatható.)
Az együttlét szerény agapéval és beszélgetéssel zárult.