Testvéreim és a nyáj – Fabiny Tamás új könyvének bemutatóján jártunk

Létrehozva: 2018.12.13. 08:52, frissítve: 2018.12.13. 09:26
Forrás: MTI, videó: Győri András Timótheus
Budapest – Kelet-Közép-Európa evangélikus közösségeit mutatja be Fabiny Tamásnak, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspökének könyve, amelyről 2018. december 12-én, szerda este tartottak beszélgetést Budapesten.

Fabiny Tamás, aki 2010 júliusa és 2017 júliusa között a Lutheránus Világszövetség Közép- és Kelet-Európáért felelős alelnökeként is sokat utazott, hangsúlyozta, a határon túli magyar közösségeknél és a távolabbi országok evangélikus közösségeinél tett látogatásait soha nem tekintette sem egyházi diplomáciai feladatnak, sem „vallási turizmusnak”, sokkal inkább „határokon átívelő lelkipásztori szolgálatnak”.

Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök, az MEE korábbi elnök-püspöke arról beszélt: az evangélikus egyház nagy kísértése, hogy magába fordul, Fabiny Tamás könyve viszont éppen ennek ellenkezőjére, „a nyitásra tanít”.

Felhívta a figyelmet: egy olyan kis egyháznak, mint a magyar evangélikus egyház, jó tudatosítani magában, hogy egy nagyobb közösség, egy hálózat tagja, és noha sokáig a külföldi kapcsolatok egyet jelentettek a támogatások megszerzésével, ma már fontosabb a „testvéri kapcsolatok” építése.

A kötet, amely a '80-as évektől napjainkig tartó utazásokról szóló beszámolókat tartalmaz, arra is figyelmeztet, hogy „ne tartsuk magától értetődőnek a határok átjárhatóságát”. „Nem kell hőst csinálni a rendszerváltókból, de észre kell venni, hogy a történelem ura esélyt adott egy határtalan egyházi közösség megélésére, és ha ezt a közösséget nem ápoljuk, el is veszíthetjük” – mondta Gáncs Péter. 

Fabiny Tamás az Erdéllyel foglalkozó fejezetről szólva kiemelte: a rendszerváltás idején, a romániai forradalom eufóriájában azt gondolták, sokkal könnyebb lesz az evangélikus egyházak uniója. Az unió gondolata ma is megfontolandó, hiszen sok egyház határai nem azonosak az országhatárokkal – mondta. 

A felvidéki közösségről szólva ismertette: a Felvidéken a mai napig „nincs szervezett magyar nyelvű szolgálat”, szlovák részről csak „eltűrik” a magyar egyház felvidéki munkáját. 

Az evangélikus elnök-püspök szólt arról is: a kárpátaljai magyar evangélikus közösség 2018-ra jóformán eltűnt, tagjai vagy a református közösségben leltek otthonra, vagy Magyarországra költöztek.  

A könyvben külön fejezet foglalkozik a Baltikummal, Oroszországgal, valamit a cseh, lengyel és szlovén evangélikusokkal. 

A kötet első, Magyarországról szóló fejezete a Lutheránus Világszövetség 1984-es, budapesti nagygyűlését tárgyalja. 

Gáncs Péter kiemelte: az MEE joggal lehet büszke az 1984-es világtalálkozóra, hiszen a magyar egyház „történelmet írt”, megelőlegezve a '89-es eseményeket. A budapesti világtalálkozó meghatározta egy egész evangélikus generáció életét – mondta. Hozzátette: az egyházi múltról szóló beszédnek része kell legyen ez az időszak is, nem csak a „sötét foltok” feltárása.

Fabiny Tamás háromkötetesre tervezett munkájának következő köteteiben a Lutheránus Világszövetség másik hat régióját szeretné bemutatni.