Békességre intett újévi köszöntésében Fabiny Tamás elnök-püspök

Létrehozva: 2019.01.08. 08:00, frissítve: 2019.01.08. 11:03
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – Évnyitó úrvacsorás istentiszteletet tartottak 2019. január 7-én a józsefvárosi evangélikus templomban, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája, az Evangélikus Országos Gyűjtemény és az egyházkerületi püspöki hivatalok, valamint a Luther Kiadó munkatársai számára, hogy együtt kezdjék el Isten nevében a 2019-es évet.

Kertész Botond kántori szolgálata mellett a Pap Kinga Marjatta által vezetett kórus éneke csendült a templomban. A litugriai szolgálatban Simon Viktória lelkésznő segédkezett.

Fabiny Tamás elnök-püspök prédikációjában az év igéje – „[T]örekedj békességre, és kövesd azt!” (Zsolt 34,15) – alapján szólt. Elmondta, hogy az 1731 óta, Zinzendorf gróf egykori kezdeményezésére kiadott herrnhuti, evangélikus bibliaolvasó Útmutató (Losung) az 1930-as évektől már évi igével is táplálja lelkünket. Ennek alapján a 2019-es év programja a békességre törekvés kell legyen. Párhuzamban van ez a január 1-jei béke világnapjával és Ferenc pápa katolikus egyházfő idei üzenetével is, amelyben azt hangsúlyozta, hogy „Jézus tanításának középpontjában a béke hirdetése áll, amit mindenki számára hirdetni kell, megkülönböztetés és kirekesztés nélkül.” Majd figyelmeztetett, hogy sok ellentét és vita van a világban, szükség van az egyházi békéltetői szolgálatra ma is. „Törekednünk kell a békességre, de úgy, hogy előbb mindig, mindenben Isten dicsőségét kell szem előtt tartanunk, és akkor lesz béke az emberek között” – mutatott rá az igehirdető püspök, majd hozzátette, hogy úrvacsoravétel előtt azonban meg kell békülnük embertársainkkal is egy kézfogás formájában, a béke jelével. „Ha emberi kapcsolatainkat elrendeztük, akkor tudunk Istennel tartós békét kötni. Tudnunk kell azonban, hogy bár az ember folyamatosan perben van Istennel, mégis Isten már megbékélt velünk. És ha Istennel rendezett a kapcsolatom, akkor tudok én is békét adni” – magyarázta.

Az úrvacsoravétel után Prőhle Gergely országos felügyelő újévi beszédében a békességkívánáshoz kapcsolódva elmondta, hogy „a békesség nem a cselekvőképesség korlátozása, a békességre felszólítás, nem passzivitás, nem béketűrés, a versenyben való helytállás módozatba kapcsolás vagy a békességelvárásnak megfelelés. A békességre intés inkább felszólítás a közös cselekvésre.” Hangsúlyozta, hogy „kis egyházként nagy szükségünk van arra, hogy öntudatra ébredjünk, hogy az elődök munkáját folytatva, Istenbe vetett bizalommal és hittel folytassuk munkánkat az új évben […] Hiteles megszólalásra van szükség a »Láthatóan evangélikus« mottó jegyében a zűrzavaros közéletben, hogy külső támogatóink számát növelni tudjuk, meglévő gyülekezeti és intézményi hátterünkre építve pedig missziói lépéseket tudjunk tenni” – zárta gondolatait az országos felügyelő.

Krámer György országos irodaigazgató egy személyes történetet mesélt el köszöntésképpen. Egy graffitifelirat fogta meg tekintetét még karácsony táján, melyen az illető, hogy szerelmének még nagyobb hangsúlyt adjon, az alábbiakat festette fel: „Szeretlek Andi! Nagyon! ÖRÖKKÉ!” Számára akkor és ott az örökké szó ablakként nyílt ki, és azóta is hangsúlyos. Olyannyira, hogy kitette a számítógépe monitorjára is. Ez a szó kihozhatja az emberből az elvárható maximumot, és Isten szolgálatában ablakot nyithat.

Az alkalom szeretetvendégséggel zárult.