Kivezető utak az Oltalomnál

Létrehozva: 2019.03.07. 13:12, frissítve: 2019.03.11. 15:26
Szöveg és fotó: Veszprémi Erzsébet
Nyíregyháza – Kivezető utak a hajléktalanságból címmel rendezett konferenciát az Oltalom Szeretetszolgálat 2019. március 5-én Nyíregyházán. Azoknak az eredményeknek és tapasztalatoknak a bemutatása volt a cél, amelyeket az elmúlt két év hozott a hajléktalanok közfoglalkoztatási mintaprogramjának megvalósítása során. A siker fokmérője, hogy a programot idén is folytatják.

Kemecseiné Bacskó Erzsébet másfél éve zörgetett a szeretetszolgálat Rezeda utcai részlegénél oltalmat keresve kisfiával. A szakmája szerint is varrónő fiatalasszony örömmel fogadta a házon belüli munkalehetőséget, bár, mint meséli, nehéz volt visszaszokni a munkába sok-sok hányattatása után. A szakmunkás bér viszont nagyon jól jön, s bár tizenkét éves gyermekével már csak egy évig maradhatnak a családok átmeneti otthonában, körvonalazódik a jövő. Kiköltözhetnek albérletbe, ha a varrodában lesz helye. Minden esély megvan rá, mert az intézményi ellátáshoz felhasználható textíliák előállításának egészen széles skáláját felfedezték már, most épp mutatós munkaköpeny fölé hajol a varrógépnél Kemecseiné Bacskó Erzsébet, de mint lelkesen meséli, még nagyobb öröm volt a kórházi gyermekosztály ápolóinak munkaruhát készíteni, azok vidám, gyerekmintás anyagból készültek adományként.

A hajléktalan emberek foglalkoztatásának egyik fókusza, hogy értelmes, alkotó munkát találjanak számukra, így emelték a programba a fóliás dísznövénytermesztést, parkgondozással, kertészettel kombinálva, vagy azokat a karbantartói feladatokat, amelyek révén problémamentesen üzemelnek az intézmények, vagy amelyeknek köszönhetően létrejön a használaton kívüli lerobbant házból az Oltalom Szeretetszolgálat legújabb szolgáltatása, a családi bölcsőde. Védett környezetben szereznek munkatapasztalatot, új készségeket, önbizalmat, amivel már van értelme a nyílt munkaerőpiacot célozni, mert a szeretetszolgálat szakemberei türelemmel vezetik végig őket az odavezető úton. 

Mester Sándornak kifejezetten hosszúra és kacskaringósra sikeredett az út. Csecsemő korától intézményben nevelkedett, hat osztálynál tovább nem haladt, a felnőttkor pedig az utcán érte. Kisebb-nagyobb szünetekkel húsz éve az Oltalom kliense. Nem dolgozott, mert nem szeretett dolgozni, a pénz meg sose maradt meg a zsebében – mondja magáról hetykén, de a mostani helyzetét „lehetőség”-ként éli meg, s addig marad a programban, amíg lehet. A kertészkedésben találta meg a helyét, gyönyörű munkái voltak már, mások is dicsérték. Iskolapadba már nem ülne, de mindig tanul. A napok Biblia olvasással zárulnak. Tervek? Azzal igen óvatos a sokat megélt férfi, úgy mondja: türelmesen keresi a kilátásokat… és majd, ha Isten is úgy akarja.

Mivel a pályázati támogatásból nem lehet munkavezetőre költeni, lényeges mozzanat, hogy a rendelkezésre álló szociális munkások az „emberépítésen” kívül mihez értenek. Bereiné Siska Ildikó például „ruhaipari technikusból lett hittanár, magyar szakos szociális munkás”, Miló József pedig úgy töltött el eddig huszonkét évet a hajléktalan-ellátás különböző területein, hogy asztalos, ács, karbantartó volt előtte, otthon pedig gazdálkodik – ezek a tudások, szakértelmek adódnak össze a mintaprogramban, amelynek sikerességén persze sokkal többen munkálkodnak. Kemenes Erikának, Nagy Juditnak, Nagy Gabriellának is köszönetet mondott az Oltalom igazgatólelkésze, Laborczi Géza, amikor az érdeklődőket végigkalauzolták a foglalkoztatási mintaprogram gyakorlati helyszínein. 2017-ben egyébként nem egészen 40 millió Ft-ból tizenhárom ember, tavaly 22,2 millióból tizenkét ember életét sikerült jobb irányba kormányozni a mintaprogram révén, idén közel 30 millióval és tizennyolc fővel tervezhetnek.

A Rezeda utcai bejárást követően a kertvárosi gyülekezet Bolyai téri központjában folytatódtak az események. Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke mint az evangélikus egyház diakóniáért is felelős püspöke a nap igéje (Péld 4,18) alapján tartott rövid áhítatot, majd Gregersen-Labossa György, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Diakóniai Bizottságának elnöke Az evangélikus diakónia súlypontjai című előadásában először arra hívta fel hallgatósága figyelmét a téma kapcsán, mennyire fontos kérdés, hogy legyen munkaerő Magyarországon. Nyíregyházáról szólva pedig kiemelte, az evangélikus diakóniában is jelentős a „keleti bástya”, hisz a cselekedetekben is megnyilvánuló szeretet itt figyelemre méltóan sokféle szolgáltatást hívott életre az elmúlt években, és minden megoldás után új ajtók nyílnak. Az egyház diakóniai alapelveinek ismertetése, a szolgálat szerteágazó területeinek bemutatása mellett kitért arra a fontos összefüggésre, miszerint az evangélikusok lélekszámához viszonyítva a legtöbb (mintegy nyolcezer) ellátottról gondoskodik valamilyen formában a MEE fenntartásában működő intézményrendszer. Úgy egyébként, hogy az evangélikus egyház nem vesz át az államtól, önkormányzattól intézményt működtetésre manapság sem, ha nincs mögötte olyan egyházközség, gyülekezet, amely vállalja a lelki közösséget, támogatást. 

Bulátkó Attila, a megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának osztályvezetője mutatta be a hajléktalanok közfoglalkoztatási mintaprogramjának teljes rendszerét. Idén a fővárosban és tizenöt megyében harminckilenc pályázó közreműködésével 1,4 milliárd támogatásból összesen 782 fedél nélküli embernek adnak esélyt az értékteremtő, jövedelemszerző foglalkoztatásra.

Vitár Tünde, a debreceni Refomix Nonprofit Kft. munkatársa a hajléktalanok foglalkoztatásában eddig felhalmozott tapasztalatokat és megoldási módokat ismertette előadásában.

A konferencia zárásaként Laborczi Géza igazgatólelkész arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a különösen nehéz helyzetben lévő emberek körében végzett munkában a lakhatás, foglalkoztatás és a közösségbe való visszatalálás hármasa vezeti a szeretetszolgálat szakembereit, ami partnerek nélkül nem megy. E felismerés jegyében olyan helyi vállalkozókkal keresik az együttműködés lehetőségeit, akik szívesen fogadnák az Oltalomnál felkészített klienseket a nyílt munkaerőpiacon. Az idei év másik leckéje: a fenntarthatóság jegyében kitalálni, hogyan lehetne vállalkozássá szervezni a megkezdett tevékenységet.