„Az asztal terítve, ime, minden kész, / Gazdagon terített az atyai kéz” – folytathatnánk az imát/dalocskát, hiszen a szervezők süteményhegyekkel várták az éhes szájú és szívű fiatalokat. A terem (túl)csordultig volt érdeklődőkkel, így a süteménysokaság és a KIE-kávé is elfogyott a program végére, nem úgy, mint a mondanivaló. Az EFO (http://evangelikus-ifi.blogspot.hu) szerkesztőit kérdeztem, hogy miként élték meg a beszélgetést:
„Amikor megtudtuk, hogy az EFO-val fogunk beszélgetni a reformáció és tolerancia, illetve a túlcsordulás témájáról, lázasan nekiláttunk az információgyűjtésnek. Előbbiről rengeteg cikket találhattunk az Evangélikus Életben vagy egyéb kiadványokban, például sikerült hozzájutni a toleranciaév hivatalos német kiadványához. Több lelkésszel beszélgettünk a témákról még a bonyhádi és szegedi ificsoportokban is, így végül elég sokszínű kérdéskört sikerült összerakni. A készülődés során rengeteg cikket olvashattam el, így mindenképpen hasznosnak ítélem meg ebből a szempontból is a beszélgetést.” Győrffy Lajos
„A kérdések összeírása közben nagyon sok téma felmerült köztünk. Inkább konkrétumokra törekedtünk, személyes élményekről szerettünk volna beszélgetni, így állítottuk össze végül a kérdéssort. A toleranciáról általánosságban kezdtük a beszélgetést, azaz hogy mit lehet, kell és muszáj tolerálnunk, majd pedig arról gondolkodtunk, hogy mennyire szükséges nyitottnak lennünk ahhoz, hogy tolerálni tudjunk valamit. Mivel az elmúlt hét a házasság hete is volt, összekötöttük a két dolgot, és a házasság és tolerancia, család és tolerancia kapcsolatával is foglalkoztunk, illetve ehhez kapcsolódóan a munka túlcsordulása és ennek a túlcsordulásnak a tolerálása is napirendre került. A szűkös egy órában több kérdéskörre nem jutott időnk, de így is nagyon sok jó gondolatot hallhattunk püspökeinktől.” Baranyay Zsófi
„Én is számos élménnyel gazdagodtam az elmúlt hétvégén! Nagyon jó volt régi, kedves ismerősökkel, barátokkal újra találkozni és új emberekkel megismerkedni. Úgy gondolom, hogy a keresztyén ember életében újra és újra felvetődő és helyzettől függő kérdés, hogy mit kell, lehet és tilos tolerálni Krisztus követőjeként. Az is fontos, hogy meggyőződésünket hogyan kommunikáljuk. Nekem személyesen is nagy élmény volt püspökeink közvetlensége és a velük való beszélgetés, ami alapján összehasonlíthattam saját missziós tapasztalataimat az ő több évtizedes szolgálati tapasztalatukkal. Arról is sok információt kaptunk, hogy lelkészként és püspökként hogyan kell vagy kellene egyensúlyt találni az egyházi szolgálat és a családi élet között.” Gömbös Tamás
„Bár nem voltam a kérdezők között, az EFO-szerkesztők közös ügyének éreztem a Püspökdesszertet. Nagy öröm volt, hogy felkértek minket e program lebonyolítására. Ez mindenképp visszaigazolás, hogy értelme van a munkánknak, a mi kis oldalunk látogatói köre gyarapodik, többen megismernek minket, és jobban belEFOlyunk az ifjúság életébe. A Püspökfalat is olyan kezdeményezés, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket az egyházon belül. Ha halljuk a püspököket a családjukról beszélni, attól fogva nemcsak mint egyházi vezetőkre fogunk rájuk nézni, hanem úgy, mint hétköznapi emberekre, akiknek hétköznapi problémáik vannak, és így szimpatikusabbá válnak. Ez is egyfajta híd generációk és »rangok« közt, és a hídépítés klassz dolog!” Koczor Márta