Terjedelmi okokból itt nincs mód a Teológia és nyilvánosság című tanulmánykötet minden dolgozatára külön kitérni, amint ezt a könyvbemutató alkalmából tehettem, írásom e hiányosságát pedig csak úgy lehet pótolni, hogy ki-ki elolvassa a könyvet. E helyt kísérletet se tennék a tartalmi összefoglalóra, pedig – és legyen ez e rövid könyvismertetés legfontosabb üzenete – minden, az egyházának állapota, teológiai tájékozódása iránt érdeklődő evangélikusnak fontos lenne megismernie, hogy mi is foglalkoztatja azokat, akiknek a keze alól újabb és újabb lelkészgenerációk kerülnek ki. Mindez egy olyan egyházi elöljáró születésnapja alkalmából, aki nap mint nap szembesül azzal, hogy szavai a nyilvánosságban hogyan hatnak, mennyire képes befolyásolni a tágabb szövegkörnyezet alakulását, vagy miként válik méltatlanul maga is a kommunikációs környezet áldozatává – annak váratlan inkorrektsége vagy/és saját óvatlansága okán.
S bár a kötetet szerkesztő Orosz Gábor Viktor és a bevezető tanulmányt jegyző Béres Tamás nem kerülgetik a politikai közélet aktuális kérdéseit, a tartalomra nem telepszik rá az aktualizálás kényszere. Sokkal inkább az derül ki belőle, hogy a Szentírás elemzése, a teológiai diszciplína tárgya a jelen viszonyaira való átkötés nélkül is aktuális, élő, izgalmas, inspiráló. Ahogyan Varga Gyöngyi az ószövetségi történeteket vizsgálva a tágas tér fogalmát elemzi, melyben az isteni üzenet egy helyen, Jeruzsálemben koncentrálódik, hogy aztán elterjedjen az egész világon, felsejlik a válasz keresztény életünk alapvető kérdésére: hogyan is válhatunk tanítvánnyá s tehetünk tanítvánnyá minden népet? Cserháti Márta Jézus nyilvános vitáit vizsgálva a korabeli társadalom reakcióit értelmezi, segítve ezzel az elhangzó példázatok jobb megértését. Az egyetem rektora, Csepregi Zoltán izgalmas filológiai nyomozásba avat be Luther asztali beszélgetései kapcsán, példákkal bizonyítva, hogy még a jóindulatú nyilvánosság is módosíthat az eredetileg elhangzott reformátori mondatok feltételezhető jelentéstartalmán.
Többen is írnak a nyilvános és a titkos, a rejtett dolgok viszonyáról. Akár a meztelen testiség bibliai megjelenése vagy a más vallásokkal való kultúrantropológiai összehasonlítás, akár a lelkigondozói kérdésfelvetés a lelkészi titoktartás megfelelő alkalmazásával kapcsolatban azzal az állítással figyelmeztet, hogy az indiszkrécióktól mételyezett, a szemérmességet egyre inkább mellőzni szándékozó világban mennyire fontos helye van a hallgatásnak. Szűcs Kinga a teremtett világ iránti felelősség teológiai hátteréről írva gyűjti össze a mai, posztszekulárisnak nevezett társadalmakra vonatkozó elméleteket. Az egyházakat, hívő embereket körülvevő mai nyilvánosság legfontosabb jellemvonása a közömbösség. Gyakorlati teológusaink, egyházzenészeink értekezéseiben számos olyan elméletről és tapasztalatról olvashatunk, amelyek e közömbösségből zökkentenék ki a nyilvánosságot.
Hafenscher Károly nem is kerüli meg a kérdést, vajon versenyképes tud-e lenni a keresztyén, evangélikus liturgia a mai mediális kínálatban. Többen is kitérnek arra, hogy nem az alkalmazkodás, a belesimulás a megfelelő út a mai nyilvánosság felé. Szabó B. András tételmondata az átpolitizált nyilvánosság kezelésével kapcsolatban egyértelmű: az az igehirdető, aki bármennyire is vállalható politikai tartalmak kapcsán nem képes megragadni az evangéliumból kibontakozó prófétai üzenetet, hibát követ el. Több tanulmány is szól pedagógiai kérdésekről, amelyeknek a tanulsága az, hogy evangélikus oktatási rendszerünkben érdemes lenne még több energiát fektetnünk a fiatalok evangéliumi megszólításába, a teológia tudományának, a lelkészi hivatás érdekességének megismertetésébe.
Pángyánszky Ágnes újra felidézi a bevezető tanulmány dilemmáját: aktivitás vagy marginalizálódás? Vagyis vállaljuk-e a prófétai üzenet kimondásával a folyamatos, olykor konfliktusokkal járó dialógust, vagy befelé fordulunk, elnémulunk? A válasz egyértelmű: elhívásunk az igehirdetésre szól. És csakis ennek hitelességével, teológiai megalapozottságával tudjuk világossá tenni létezésünk értelmét a mai nyilvánosságban. A laikusok számára is szellemi izgalmakban bővelkedő, egyházi életünk megannyi dilemmájára okosan rávilágító kötet méltó ajándék a tudós püspök kerek születésnapjára. Isten éltesse sokáig!
A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 19–20. számában jelent meg 2019. május 19-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.