A közelmúltban jelent meg annak a háromrészes körképnek a második kötete, amelyben Fabiny Tamás összegyűjtötte negyven év termését, a többségében az Evangélikus Életben közölt úti beszámolókat. Az első kötet a közvetlen környezetünkről szólt, a Magyarországi Evangélikus Egyházról és a szomszédos országok evangélikusságáról. A most megjelent kötet által Nyugat- és Észak-Európára figyelhetünk, olyan nagy evangélikus közösségekre, mint a bajor vagy a finn egyház, de felkereshetünk olyan meglepő – evangélikus szempontból pici – helyeket is, mint például a Luxemburg igazi „multikulti” fővárosában élő magyar protestáns közösség.
Rengeteg információt kap az olvasó ezekkel a beszámolókkal. Szinte személyes ismerősünkké válik Luther esküvői tanúja, keresztkomája és gyóntatója, a wittenbergi Bugenhagen, értesülünk a Sant’Egidio közösség létrejöttéről, profiljáról, magyarországi tevékenységéről, de igazi csemegéket is megoszt velünk a szerző: megtudjuk, hogy a nürnbergi Húshídon heverésző szürkemarha-szobor a magyar Alföldről kapta új szarvait. Sok érdekes ismeret könnyed, olvasmányos stílusban, személyes élményekkel fűszerezve.
Aki kézbe veszi a könyvet, sokat tanul, ismereteket szerez anélkül, hogy ezért küzdenie kellene, és hiteles képet nyer az Európában élő evangélikusokról, helyzetükről és aktuális problémáikról. Nem lózungokat olvas róluk, hanem arcokat és történeteket ismer meg.
Épp negyven éve született az első cikk, beszámoló az Európai Egyházak Konferenciájának Krétán tartott nagygyűléséről, ahol a szerző ifjúsági küldöttként szerepelt. Némi megilletődöttség sugárzik a sorokból: megtisztelő a helyzet egy húszévesnek. Mai húszévesek soraiból nagy valószínűséggel hiányozna ez az attitűd. A fókusztalálás még eléggé diákos: vele lelkendezünk a knósszoszi romok láttán vagy a tengerben fürdőzés élményén, ám a magyar teológushallgató már akkor a környezetvédelemmel kapcsolatos munkacsoportot választja, és egyike az ifjúsági nyílt levél megfogalmazóinak.
Furcsa dolog érzékelni az időbeli távolságot a régi beszámolók kapcsán. Megmosolyogjuk, hogy kuriózumként szerepel az egykori erlangeni egyetemi beszámolóban a „komputertudomány”, de szívfájdalommal olvassuk, hogy azon az erlangeni egyetemen, ahol mára – érdeklődés hiányában – megszűnt a teológiai kar, a nyolcvanas években olyan teológiai reneszánszot éltek, hogy más szakok hallgatói is fürtökben lógtak a legnagyobb előadóterem ajtajában egy-egy divatos teológiai előadáson.
Olvasunk a könyvben szép, kimunkált igehirdetéseket, amelyeknek az irodalmi stílusa és aktuális üzenete joggal ragadja meg az olvasót (igehirdetés az eisenachi Szent Erzsébet-ünnepségen, illetve a drezdai Kirchentagon). Elgondolkodhatunk igazán időszerű témákon, például egyház és közélet kapcsolatán: mi módon vannak jelen politikusok az egyházi életben, és magukénak érzik-e a keresztények a világ mai szorongató, nagy kérdéseit Magyarországon és más országokban. Felbukkannak érzelemgazdag pillanatok szívbe markoló, drámai eseményekkel kapcsolatban, de kedélyes látogatást teszünk a Nyugat-Európában élő magyar közösségeknél és észak-európai partnereinknél is, sőt bepillanthatunk a magánélet egy-egy kedves jelenetébe is.
A kötet kétségtelen csúcspontját az egyházi diplomácia nagy pillanatai jelentik: az egyik a Lutheránus Világszövetség küldöttségének látogatása a pápánál, vagyis a „luteráni zsinat”. Finoman érzékelteti itt a szerző – mint sok más témával kapcsolatban is –, mennyire összetett dolog megmérni és értékelni valamit, sikereket, eredményeket és félbemaradt gesztusokat, csalódásokat. A másik, a tulajdonképpeni csúcspont a beszámoló az „ökumené reformációjáról”, Ferenc pápa svédországi, lundi látogatásáról a reformáció indulásának ötszázadik évfordulóján, 2016. október 31-én. Igazi történelmi pillanat karnyújtásnyi távolságból.
A kötet jól szerkesztett, ez kifejezett előrelépést jelent a sorozat első darabjához képest. Ott cikkek füzérét olvastuk csupán, itt tudatos szerkesztéssel van dolgunk: reagál is a szerző az időközben történt változásokra, új eseményekre, és egybefűzi az azonos témák régi és új feldolgozásait. A fotók élvezhető minőségűek, szerves részei a mondanivalónak.
A Testvéreim és a nyáj 2. című könyvet akár kellemes nyári olvasmányként is ajánlom az evangélikus élet iránt érdeklődőknek.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 25–26. számában jelent meg 2019. június 30-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.