Hálaadás és eufória a kényszerszünet után

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 25 user_node_load() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/modules/user/user.module 3738 sor).
  • Notice: Trying to get property of non-object user_node_load() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/modules/user/user.module 3738 sor).
  • Notice: Undefined offset: 25 user_node_load() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/modules/user/user.module 3739 sor).
  • Notice: Trying to get property of non-object user_node_load() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/modules/user/user.module 3739 sor).
  • Notice: Undefined offset: 25 user_node_load() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/modules/user/user.module 3740 sor).
  • Notice: Trying to get property of non-object user_node_load() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/modules/user/user.module 3740 sor).
  • Notice: Undefined index: und include() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/sites/eszak.lutheran.hu/themes/eszakill/templates/node/node--view--hirdetesek--block-hirdetes.tpl.php 11 sor).
  • Notice: Undefined index: und include() függvényben (/var/www/external/drupal/public_html/sites/eszak.lutheran.hu/themes/eszakill/templates/node/node--view--hirdetesek--block-hirdetes.tpl.php 11 sor).
Létrehozva: 2019.10.09. 08:29, frissítve: 2019.10.09. 09:12
Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Galambos Ádám, fotó: Magyari Márton
A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.

Schedius Lajos akadémikus oktatási elvei alapján 1823-ban kezdte meg működését a fasori evangélikus gimnázium a Deák téren. Az iskola színvonalát jól summázza, hogy már a kezdetektől folyamatos túljelentkezés jellemezte az intézményt, így 1904-ben a Városliget szomszédságában egy tágasabb, Pecz Samu tervei alapján készült épületegyüttesben nyithatta meg a tanévet.

Az iskola a 20. század első felében nyitott, ugyanakkor a tudás legmagasabb színvonalát képviselő evangélikus intézménynek számított, és méltán tekinthető világhírűnek. A legendássá vált tanári karnak – többek között Rátz Lászlónak, Mikola Sándornak, Renner Jánosnak, Vermes Miklósnak – köszönhetően olyan diákok vértezték fel magukat egész pályafutásukat meghatározó ismeretekkel és világszemlélettel, mint Harsányi János Nobel-díjas közgazdász, Neumann János világhírű matematikus vagy Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus.

A Fasor államosítás előtti szellemiségéről Vitális György öregdiáktól megtudtuk: az iskola akkor fő feladatának azt tartotta, hogy „olyan értelmi erővel ruházza fel a diákokat, mely az önálló ítélőképességet segíti, valamint az egyetemi tanulmányokra és a későbbi tudományos munkásságra képesíti”. Vitális azt is elmondta, hogy emellett a gimnáziumban meghatározó volt az erkölcsi tartásra nevelés. Liptay György hozzátette: „Minden iránt felkeltették az érdeklődésünket, nyitottak lettünk. Ez az intézmény valóban a tolerancián, a nyitottságon, egymás elfogadásán, valamint a hazafias és keresztényi szellemiségen alapult.” A Fasor evangélikusságáról a professzor megállapította, hogy a kezdetektől ökumenikus volt: „Keresztény szellemiségben neveltek, ugyanakkor nem lehetett érezni a felekezetiséget, hiszen nekem volt katolikus, református, unitárius, zsidó, baptista osztálytársam is. Ez semmiféle problémát nem okozott, sőt inkább felkeltette az érdeklődést aziránt, hogy mások miként gondolkodnak. Ez a sokszínűség előnnyé vált.” 

Az 1945-től kiépülő kommunista diktatúra a legtöbb egyházi intézményhez hasonlóan a Fasorban is mindent megtett, hogy ellehetetlenítse az oktatást. Az egyházvezetés állami nyomásra – a fenntartási költségek hiányára hivatkozva – Dezséry László irányításával 1952-ben megszüntette a tanítást a gimnáziumban. Az épület az Országos Pedagógiai Intézet székháza lett.

Öregdiákok és fiatal értelmiségiek összefogásával

Az intézmény újranyitása az államosítást követően az öregdiákok lelkében mindig is élő gondolat volt. Liptay György szerint ez annak is köszönhető, hogy az öregdiákok mindig is összetartottak. Az újraindulásra irányuló első komolyabb törekvések megnyilvánulása a politikai enyhülés éveire vezethető vissza. „Már az 1980-as évek elejétől több volt fasori tanár és diák részéről felmerült a szándék, hogy tegyünk valamit a gimnázium újraindításának érdekében” – mondta Vitális György.

A Fasor ismételt megnyitása nemcsak az öregdiákok óhaja volt, hanem a fiatal evangélikus értelmiségieké is. Ezzel kapcsolatban az akkor még kőbányai segédlelkész, Fabiny Tamás felidézte, hogy a főleg Deák téri gyülekezethez köthető gyenesi ifjúsági konferenciákon többször is beszélgetés témája volt a Fasor, sőt még 1981–82 környékén Koczor Tamás lelkésszel összefogva csínytevéssel is próbálták az akkori püspököt jobb belátásra bírni. „Foglalkoztatott minket, hogy katolikus, református és zsidó gimnázium is működik, nekünk viszont nincs intézményünk. Ezért gyermekírással arra vonatkozó kérdéseket írtunk Káldy püspöknek, hogy miért nincs az evangélikus egyháznak gimnáziuma.”

1984-ben Gyapay Gábor volt fasori diák, majd tanár felkereste Köpeczi Bélát, és megkérdezte, hogy elképzelhetőnek tartja-e a Fasor újranyitását. „Az állam részéről ennek zöld útja lehet” – felelte a művelődési miniszter. Ezen felbuzdulva 1984 októberében Petri Gábor orvosprofesszor elnökletével megtartották az egykori öregdiákok találkozóját, amelyen az állami tiltás ellenére az újraindítás gondolatáról is beszélgettek. Ezt követően felgyorsultak az események. A Hazafias Népfront kerületi bizottságának támogatásával még az év októberében életre hívták a Fasori Öregdiákok Baráti Körét. „A zsúfolásig megtelt díszteremben Petri Gábor tartott visszaemlékező előadást, majd Káldy Zoltán püspök-elnök mondott hozzászólást” – meséli Vitális György, aki az ülésen mint az előkészítő bizottság titkára ismertette a baráti kör céljait, amelyek között burkoltan, de szerepelt az újraindítás igénye. Innentől kezdve a fasori újranyitás gondolata egyre szélesebb körben terjedt. Egy kisebb csoport rendszeresen találkozókat tartott Gyapay Gábor lakásán, hogy megbeszéléseket folytassanak a teendőkről.

Liptay György elmondta, hogy mindenkire nagy hatással volt Wigner Jenőnek a clevelandi Erős Vár című magyar nyelvű evangélikus lapban 1986-ban megjelent, Nyilatkozat a Fasorról című levele, amelyben többek között abbéli reményét fejezte ki, hogy ez a nagy hírű iskola hamarosan újra megnyitja kapuját. Ezzel közel egy időben Petri Gábor és Cselőtei László öregdiák akadémikusok, valamint Szentágothai János akadémikus a parlamentben is kiállt az intézmény mellett. Úgy tűnt, hogy már nem lesz akadálya az újraindításnak. „Ekkor az lett a nehézség, hogy az evangélikus egyház az anyagi háttér hiánya miatt elzárkózott az újranyitástól – eleveníti fel a történteket Liptay György. – Ezt megtudták a külföldön élő öregdiákok is, akik összefogtak. Bogsch Árpád öregdiák, az Egyesült Nemzetek Szervezete Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatója Genfben megalapította a Fasor Verein nevű egyesületet, amelynek keretében jelentős összeget tudott összegyűjteni. Így elhárult az anyagi akadály, és az egyház is az újranyitás mellé állt.”

Fabiny Tamás elmondta, hogy Zászkaliczky Péter indítványára az országos presbitérium tárgyalta a gimnázium ügyét. „1986-ban egyrészt örültünk annak, hogy az országos presbitérium napirendre tűzte a Fasor ügyét, másrészt csalódtunk, hogy a megvalósítással kapcsolatban távoli céldátumokat jelölt meg. Ezt a lassabb forgatókönyvet az élet szerencsére felülírta.” Vitális György arra is kitért, hogy az egyházon belül is változás történt: „Káldy Zoltánt Harmati Béla követte a püspöki székben, valamint Frenkl Róbert lett a felügyelő. Így két fasori öregdiák került vezető pozícióba.” Az iskola újraszervezése érdekében az egyház országos gyűjtést szervezett. „Megható volt látni, hogy a gyülekezetek nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is az ügy mögé álltak” – fogalmazott Fabiny Tamás. 1988 februárjában az állam oldaláról is elhárult minden akadály, és megadták az engedélyt a Fasor újranyitására. A gimnázium újbóli megalakulásának kihirdetésére 1988. december 8-án ünnepélyes közgyűlés keretében került sor.

Hagyományos és újragondolt lelkiség

Az újraindulás kapcsán Fabiny Tamás, Liptay György és Vitális György egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy leírhatatlan az az érzés, amelyet átéltek, hálaadás és eufória uralkodott rajtuk. Ezt elevenítette fel a harmincadik tanévnyitón Csepregi András lelkész is, a zsoltáros szavával: „…jóra fordította Sion sorsát az Úr, olyanok voltunk, mint az álmodók. Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön.” (Zsolt 126,1–2) Az első tanév 1989 szeptemberében háromszázkét tanulóval indult, huszonöt százalékuk Gyapay Gábor (1989) vidéki volt. „Eleinte Fóton volt a kollégium, de ez a távolság nehézségeket jelentett. Ezért szorgalmazták, hogy családok fogadják be a vidéki diáktársakat. Ez is nagyon jó példa arra a családiasságra, amely az induló Fasort jellemezte” – idézi fel Fabiny Tamás, aki Rőzse Istvánnal, Zászkaliczky Péterrel, Takácsné Kovácsházi Zelmával és Gáncs Péterrel együtt az újranyitott iskola első hitoktatója is volt. Ő harminc év távlatából is citálja az Órarend című akkori cikkének némileg keserű gondolatát: „Istenem, hányan feszítenek itt ünneplőben – még az emelvényen is – azok körül, akik annyira ellenezték az iskola újbóli életre hívását! Akik szemében a Fasor szó kiejtése zavarkeltésnek, lázadásnak számított.”

Az evangélikus hitoktatás újraindulásával kapcsolatban az elnök-püspök kifejtette: „Akkor egészen felkészületlenek voltunk erre a feladatra, hiszen azt megelőzően nemhogy iskolai, de – egyegy üdítő példát leszámítva – lényegében gyülekezeti hitoktatás sem volt egyházunkban. Alig volt időnk felkészülni, a tantervet kialakítani. Harmati Béla püspök pár nappal a tanévnyitó előtt összehívott minket, hitoktatókat, ott szinte ötletszerűen határoztuk meg a négy tanév tematikáját: Jézus-év, bibliaismereti év, egyháztörténeti év, majd dogmatika és etika. Érdekesség, hogy ez a rend máig rögzült.”

Fabiny Tamás elmondta, hogy a tanári kar a kezdetektől erős csapatot alkotott, a hitoktatók az oktatókon kívül a diákokkal és a szülőkkel is szoros kapcsolatot ápoltak. „Gyapay Gábor külön figyelmet fordított arra, hogy az iskola lelkiségét mi, hitoktatók határozhassuk meg. Így a hétfő reggeli áhítatok, a tanítás elején és végén rendszeresített imádságok és a csendesnapok a kezdetektől meghatározták az iskolát.”

Fabiny Tamás arra is kitért, hogy a hagyományok újragondolásáért meg kellett küzdeni. A még a régi Fasorban is tanító idősebb oktatók szerették volna az 1952 előtti hagyományokat teljes egészében folytatni, míg a fiatalabb tanárok, akiknek zöme a Deák téri ifjúsághoz köthető, a hagyományok újragondolását kívánták. „Ez okozott feszültségeket, de kerestük a kompromisszumokat, hogy miként lehet a jó hagyományokat megtartani, egyes régi szokásokat pedig újragondolni” – emlékezik vissza az elnök-püspök.

A régi szellemiség ma is erős

A fasori gimnázium újraindulásától eltelt időszakról Liptay György elmondta, ahhoz, hogy jó iskola legyen egy intézmény, legalább harminc-negyven évre van szükség. „Mivel a Fasor harminchét évig szünetelt, így nem lesz és nem is lehet még egyszer olyan iskolává, mint amilyen volt. A fasori öregdiákoknak mindig az volt a véleménye, hogy amit lehet, azt a régiből próbáljuk meg átmenteni a 21. század Fasorába is. Ez alapvetően a humanista, toleráns, segítőkész, magyar és keresztény szellemiséget jelenti. Nem könnyű feladat, de erre törekszünk. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a patinás iskola a rendszerváltás előzményeként elsőként újranyílt, amit több mint száz iskola követett!”

„Harminc évvel ezelőtt nem gondoltuk, hogy ennyire gyors lesz a rendszerváltás, azt végképp nem, hogy mára en - nyi intézményünk lesz. Vallom, hogy csak akkor tudjuk az evangélikus oktatást képviselni, ha a gyülekezetek az intézményeink mögött állnak. Erre is nagyon jó példa a Fasor” – tette hozzá Fabiny Tamás.

„A fasori gimnázium szellemiségének sugárzása még ma is olyan erős és ható, hogy életünk hátralévő évtizedeiben is olyan melegséggel ölel át bennünket, amely eddig is átsegített életünk minden viharán és nehézségén” – vallja Vitális György. E vonatkozásban Vitális Gyapay Gábornak az Evangélikus Élet 1984. november 18-i számában megjelent gondolatát idézte: „A fasori diákok szerte a hazában és szerte a nagyvilágban saját életükkel és munkásságukkal dokumentálják az iskola értékeit, így az tovább sugárzik az egész társadalomban határainkon belül és kívül.”

Arra a kérdésre, hogy mi ennek a szellemiségnek a titka, Vitális György úgy fogalmazott, hogy ennek summáját a gimnáziumban elhelyezett emléktábla is őrzi, a rajta olvasható feliratot pedig a mai iskola pedagógiai hitvallásának tartja: „Az Urnak félelme feje a bölcsességnek…”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 37–38. számában jelent meg 2019. szeptember 22-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.