A festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A világjárvány miatt a tárlatot először elhalasztották, majd olyan emlékkiállítássá alakították, mely Konok Tamás egyedülálló, különleges, folyamatosan megújuló művészete előtt tiszteleg. A „Vers l’infini”, azaz „a végtelenbe” címmel Szipőcs Krisztina művészettörténész, kurátor által rendezett kiállításon Konok Tamás több mint száz alkotását tekintheti majd meg az újranyitást követően a közönség.
„A rend számomra a szabadság megtestesülése” – fogalmazta mintegy ars poeticaként a hazai geometrikus absztrakt festészet meghatározó személyisége, Konok Tamás. A Kossuth-díjas festőművész vallotta, hogy „az embernek el kell döntenie két alapvető kérdés között a választ, hogy a dionüszoszi ember szertelen, véletlenszerű gesztus-érzeteiből alkot vagy pedig az egyszerű, tiszta, világos, pontosan szerkesztett, statikus irány felé viszi a művészetét.” Konok az utóbbit választotta, és redukált művei által a letisztult, harmóniára törekvő, rendet képviselő és hirdető alkotásaival mintegy tőmondatokban fogalmazta meg a végtelent.
Konok Tamás 91. születésnapját különleges módon ünnepelte az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum. Online videó formájában művészek, pályatársak, művészettörténészek és barátok álltak meg a kiállítás egy-egy alkotása előtt, és vallottak Konok Tamás művészetéről, egyszerre európai és magyar identitásáról, valamint megközelítéseket adtak az általuk választott művekhez. A videóban a kiállítás kurátorán túl Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Galambos Ádám evangélikus teológus, Klimó Károly festőművész, Matzon Ákos festőművész, N. Mészáros Júlia művészettörténész, Pataki Gábor művészettörténész, Radnóti Sándor esztéta és Spiró György író beszélt. A megszólalók rámutattak, hogy Konok életműve nemcsak a lírai geometrikus absztrakt művészet kimagasló és nemzetközileg is elismert példái, hanem olyan művek is, melyek hűen képviselik alkotójuk meggyőződését, miszerint „az alkotótevékenység filozófia”.
Az In memoriam Konok Tamás rendezvény az Asztali beszélgetések YouTube oldalán nézhető meg:
Konok Tamás 1930. január 9-én született Budapesten. Gyermekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi, főleg nagyapja, Sándy Gyula építész indíttatására hamar a rajz és a festészet felé fordult. Beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél tanítványaként festő szakon szerzett diplomát 1953-ban. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as párizsi ösztöndíja. Akkor még hazatért, de 1959-ben letelepedett a francia fővárosban, és a rendszerváltásig ott és Zürichben élt. 1953-tól állít ki itthon és Európa-szerte. Ösztöndíjasként New Yorkban és Kaliforniában is dolgozott. 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta. Alkotásaival Magyarországon először a 80-as évek elején Győrött mutatkozhatott be, majd első feleségével, Hetey Katalin Kossuth-díjas szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Onnantól kezdve élete végéig a magyarországi képzőművészeti élet megkerülhetetlen és meghatározó egyénisége. Konok 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára. Művei számos nagy hazai és külföldi közgyűjteményben szerepelnek. Konok Tamás festőművész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, az OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületének egyik alapító tagja. Munkásságát többek között Nemzet Művésze díjjal, Kossuth-díjjal, a francia állam nemzeti érdemrend lovagja kitüntetéssel és Prima Primissima díjjal is elismerték. Konok Tamás 2020. november 20-án tért vissza Teremtőjéhez.