Megvan az ideje a nevetésnek és a sírásnak

Létrehozva: 2022.09.21. 13:28, frissítve: 2022.09.26. 17:13
Megvan az ideje a nevetésnek és a sírásnak - Grecsó Krisztián író volt a Budavári Szabadegyetem vendége –

Szerző: Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna, Fotó: Nagy Ádám

Hétfőn este újra megtelt Budavári Gyülekezet Táncsics utcai kápolnája, a szabadegyetemi előadássorozatra érkező érdeklődőkkel. Az idei évad kezdő alkalma nagy érdeklődésre tartott számot, hiszen a meghívott vendég Grecsó Krisztián kortárs író, költő, dalszerző igen nagy népszerűségnek örvend az olvasó közönség köreiben. A szervezők remek érzékkel választották az alkotót a mostani alkalomra, mivel az író életének olyan szakaszában vallott hitéről, családjáról, alkotási folyamatairól, amikor nagy megpróbáltatások után, a kegyelem állapotát éli, ami izgalmas összefüggéseket tárt fel az értő közönség számára.

 

Erre is utalt Dr. Fabiny Tamás, elnök-püspök úr alkalomindító ószövetségi igeválasztása, ami a prédikátorok  könyve 3. részéből származott, miszerint „Mindennek megszabott ideje van…”az igeszakasz fókusza a megvan az ideje a sírásnak és megvan az ideje a nevetésnek részre került. A püspök úr rámutatott, hogy az est meghívóján szereplő: A negyvennégyes című novellából származó idézet, milyen sokoldalúan utal a várható beszélgetésre és az író életművére. Az idézetben, egy kisfiú mosolyáról van szó, ami egy onkológiai folyosón ragyog fel. Ott, ahol nevek helyett sorszámok jelzik az embereket, ez a kisfiú a kezelésről kijövet mindenkire egyesével rámosolyog. Ez a gesztus sokat jelent az ott lévőknek, túlmutat a kisfiú mosolyán. Teológusként tovább gondolva, Isten mosolya ez. Püspök úr rámutatott, hogy az, hogy megvan az ideje valaminek (ott és akkor ennek a mosolynak) azt a görög kairos főnév jelöli, ami az ószövetségi igében is szerepel. Ez pedig az alkalmas időt jelenti. Vagyis alkalmas az idő, az esély a mosolyra, a nevetésre. Megvan az alkalmas ideje a sírásnak is ha az ember beteg, gyász éri, talajvesztetté válik. Az író, reflektálva az ószövetségi igeszakaszra megírja, ábrázolja az alkalmas időben való sírást és nevetést is.

Ez az idő, az Isten által kirendelt alkalmas idő, kegyelmi idő, aminek megélése keretbe foglalta a beszélgetést.

 

Vidékiség – katolikusság – transzgenerációs szakadások

A Grecsó Krisztiánnal kapcsolatban sokat emlegetett vidéki író identitásboncolgatással induló beszélgetés, hamar a kereszténység megélésével való összefonódás kibontása felé fordult. Püspök úr felvetésein elindulva az író, kedves családi anekdotákkal világította meg miért büszke Dél - alföldi paraszti gyökereire, ami valójában katolikus paraszti identitást jelent számára. A több generációs kendertermesztő, hol zsellérként, hol TSZ dolgozóként élő család legendás tagjai, a birkapásztor nagypapa, a kanti bölcsességgel élő, négy elemit végzett nagymama az ebből új univerzumok felé utat mutató, a családi identitást megtörő hippi apa alakja alapja annak a gondolkodásmódnak, ami a művekben megjelenik.

A családi legendárium jól megágyaz a hitnek, a nagypapa tiszta istenhitével, a gyermekkori hittannal és azzal a történettel, hogy gyermekként egyszer ő vihette az áldozáshoz az ostyát a kehelyben. Már-már szakrális élménnyé nemesül Krisztus testének hordozása a családi büszkeség fényében. Így nem csoda, ha a kereszténység, a katolikusság, a hit kérdése az identitás meghatározásának legfontosabb eleme.

Ehhez képest az apai törekvések ennek megtörésére a 80-as években nagyon erősek. Az apa, aki más világok felé vágyik és az önkifejezés lehetőségeit keresi, túlmutat a paraszti világon. Elvágyódása erős haragot gerjesztett, ami meghatározta az író apjával való kapcsolatát. A családok transzgenerációs traumái megjelennek az írásokban, azonban kettőjük kapcsolatának regénye még készül. Nagy férfienergiákkal, bukásokkal, démoni helyzetekkel lenne jó megírni de még nem érzi késznek magát.

Püspök úr egy reflexióval fűzte tovább a beszélgetést, az előző vasárnapi Ezékiel könyvéből származó istentiszteleti igeszakasszal, miszerint „NE mondjátok, hogy az apák ették az egrest és a fiúk foga vásott el tőle.” Majd feltette a kérdéseket, Mit is jelentenek ezek a transzgenerációs konfliktusok? Hogyan jelennek meg ezek a regényekben?

A család, mint erőtér az életben és a Vera című regényben

„A család, mint erőtér, a legfontosabb. A családi történetekben mindenki főszereplő. Izgalmas egy olyan család története, ami a paraszti fantáziával átszőtt mesés emlékezetre épít. Ahol nincsenek dokumentumok, diplomák, fotók, csak átírótömbbe írt 6 oldalas emlékezések a lánykérésről, amiben nincs benne hogyan történt a lánykérés. Ez a fajta családtörténet azonban tud valamit. Odajön a tükör, vagyis nem működik az az önvédő technika, hogy az ember eltakarja magát, mert szembe jön a család.

A Verában ez kicsit távolabbról van meg, de valóban a Vera a transzgenerációs problémák regénye. El lehet olvasni ifjúsági regényként is, de valójában sokkal több annál. „Ez a kislány én vagyok egy más közegben, magamból vettem. Azt gondoltam, hogy ha az elemi tapasztalást tőlem kapja az jó lesz. Nekem az egyik legelemibb érzésem, hogy mindentől szorongok, az örömtől is. Ezt takarja a regényben a szomorú izgulás kifejezés. A kislány örökbefogadott, amiről nem tud. A gyermekkori paradicsomi állapotból kikerülve, szembesül egy traumával, hogy az apja gyűlölete elvette tőle a nagyszüleit. Egy túl nagy szerelem is érkezik, a kislány összeroppan. Ebben a helyzetben meglátja a csalásokat és hazugságokat, felnő a helyzethez és megérti, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet igazat mondani. Ez a regény tengelyesen tükrös a Pál utcai fiúkra. A regényt – mondja kicsit keserű iróniával az író – a Kék golyó támogatásával fejezte be. Egy-egy kezelésre 4-5 órát kell várni, volt időm javítani.”

A Ferdinánd híd – a megváltozott élet  

A Ferdinánd – híd a Vera borítóján is rajta van. Grecsó Krisztián számára ez a híd szimbolikus értelemmel bír. Amikor jön az ember a Dél-Alföld felől vonattal ez a híd a kapu, a Budapest testébe bevezető – beavató út kapuja. De ezt csak akkor tudja meg az ember mikor már Budapesten él.

A Ferdinánd hídhoz kötődik az élmény, amikor egy értekezletre igyekezve az autóban elfordította a fejét és a fejbiccentő izom mögül előbújt és egy hatalmas daganat. Ez a mozdulat megváltoztatta az életét. Ezért a Ferdinánd híd örökre szimbolikus marad az életében, hiszen ott, akkor örökre megváltozott minden.

A betegséggel való szembeülés fázisai olyanok, mint a gyász fázisai. Az író elmondta, hogy dühös volt, hitetlen. Bán Izsák a jelenleg bakonybéli perjel felhívta, hogy segítsen. Elmondta neki, hogy tele van gyűlölettel, mert az Isten azt ígérte nem bíz rá nagyobb terhet, mint amit elbír, de felrúgta az egyezséget. Izsák atya türelmes volt, és egy hosszú, parkbéli séta közben gyóntatta meg, ahol már nem volt értelme hazudni. Így rázúdíthatott őszintén minden bűnt, félelemet és fájdalmat az atyára. Akkor átfordult benne a gyűlölet, és el tudta fogadni végre a szeretetet és sikerült megszabadulnia az önvádtól is.

 

Babits a kapaszkodó

A kezelés hatására  - akár Babits Mihály - megnémult, de a felesége volt az egyetlen, akivel kommunikált, ő pedig mindig tudja mit akar, így nem ez volt a legnehezebb számára. Inkább csak a magány fokozata erősödött fel. Bár nem csináltak beszélgető füzetet, Babits nagyon fontos lett. Akaratlanul, egy orvosi szakfolyóiratot lapozgatva kiderült, hogy nyugatosok sok dokumentált betegségéhez képest Babits betegsége nem volt egyértelmű. Egy orvos kiderítette, hogy a leleteket Magyarországon kidobták, így megkereste a stockholmi intézetet, ahol Babitsot kezelték, és nem csak a leletek, hanem a fagyasztott minták is megvoltak, így 1983-ban elővették a leleteket és korabeli mintákat, és megvizsgálták „Babitsot”. Babitsból három dolog maradt fenn, ami megdöbbentő. Egyrészt a tumor, amit újra vizsgáltak, másrészt a beszélgetőfüzetek. De ez most megváltozott. A dialógus egyik fele van meg, az amit Babits írt, Így most csak Babits beszél, a többiek lettek némák. Harmadrészt pedig, mivel tudták, hogy a hangja veszélyben van, a rádióba behívták, így az Esti Kérdés például a saját hangján szólal meg akár ma is. Tehát pont neki, megvan a hangja. Ez nagyon sok erőt adott az írónak. Sok Babitsot olvasott, és írt párverseket, az alkalmon elhangzott az Esti válasz Babits parafrázis. Babits Mellett Kosztolányi és Karinthy betegségének művei is segítettek.

Esterházy és az Isten mosolya

 

Püspök úr Esterházy Péter betegségével és a két alkotó közötti barátsággal vezette fel a beszélgetés következő részét. A két író barátsága ismert. Az Esterházy Hasnyálmirigy naplójából felolvasott részlet Fabiny Tamás hangján, Esterházy fanyar humorával, megérintette a jelenlévőket. A párhuzam izgalmas volt, mert Grecsó Krisztián elmondta, hogy ő egész másképp működött, nem a kezelések és a betegség alatt írta meg a történeteit, hanem utána. Utalt Simon Balázs költő életművére is, akivel szintén egy betegség, egy agydaganat tesz valami izgalmasat. Úgy fogalmazott, Isten kilöki út a sorsából – azaz beteggé teszi – és megtörténik amire vágyik, nagy költő lesz.

De ő a betegsége mélyén meg tudta élni például a beszélgetés kezdetén már említett helyzetet, amikor egy aprócska kisfiú mosolya ad erőt nekik a számokkal azonosított kezelésre váró lelkeknek, megírni viszont már csak utána, a kegyelemben volt ereje.

A kegyelem megélése

A felolvasott novella részlet itt a beszélgetés végén ugyanaz volt, amivel a beszélgetés kezdődött. Most azonban tovább vezette a hallgatókat a gondolatmenet a betegség utáni kegyelem megéléséhez. Az író elmondta, a betegség legmélyén talált vissza Istenhez, nem az kellett, hogy második esélyt kapjon. „Amikor a hitet kerestem arra gondoltam, hogy magam szeretném megtalálni. Azt gondoltam, hogy könnyű azoknak, akik láttak valami csodát. Nem úgy nekem. De úgy kaptam vissza hitemet, hogy láttam a csodát. Így nem annyira nagy dolog. De a kegyelmet megélni az egészen különös. Olyan létállapotba vitt, ami meg ennél sokkal több. Azt történt, hogy nem álmodtam, hanem a Jóisten nekem valahogyan elmondta: hogy lesz, hogy fogják hívni, a legapróbb részletekig.” Örökbefogadott kislányáról szólt ez a csoda.  Johannának hívják, nem véletlenül. A csoda egyszerű jelenlététől elérzékenyülve fejeződött be a beszélgetés, aminek végén egy karácsonyi előretekintés történt, a Karácsony című gyerekvers felolvasásával oldotta a megrendültséget és köszönt el a hallgatóságától a költő.

A beszélgetés meghallgatható itt: https://drive.google.com/file/d/1FgOI8AMsKsNCpvd3KWaqBAsvcTBobLJk/view?u...

Rövid életrajz és bibliográfia:

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron, magát, délalföldi parasztgyereknek titulálja. Békéscsabán szerzett főiskolai tanítói képesítést, amit a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakos bölcsész diplomája követett. 

Pályáját újságíróként megyei napilapoknál kezdte, de hamar, 1997-ben már irodalmi folyóiratoknak dolgozott. Volt a Bárka folyóirat külső munkatársa, majd 2001-től 2006-ig szerkesztője. Két évig a Nők Lapja vezetőszerkesztőjeként dolgozott és egy cikluson át a Szépírók Társaságának alelnökeként tevékenykedett. Az Élet és Irodalom prózarovatát 2009-től vezeti, jelenleg a Nők Lapja rovatvezetője.

2001-ben Pletykaanyu című novelláskötettel robbant be a kortárs prózába.
Isten hozott című regénye 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénül és 2013-ban törökül is megjelent. 

Cigányok című 2010-es drámáját, Máté Gábor rendezésében hat évig játszotta a budapesti Katona József Színház.

Regényei megjelentek arabul, csehül, németül, horvátul, lengyelül, szlovénul, törökül és oroszul. Írt forgatókönyveket és több színdarabot, szövegkönyvet is jegyez (Katona József SzínházVígszínház).

A Rájátszás énekelt-vers alkotóműhely tagja, ismert zenekaroknak és énekeseknek írt dalszövegeket, a Grecsó-Hrutka Tandem első lemezén énekes, dalszerzőként is bemutatkozott.

Kategóriát, skatulyát nehéz találni számára és az idő múlásával, az alkotások számának növekedésével egyre nehezebb. Inkább irányok, kulcsszavak, mint a vidék, vagy a család határozzák meg alkotói munkásságát, bár ezekből is van kilépés. Stílusát szokták a mágikus realistákhoz hasonlítani, ami alapvetően a retrospektív és jelenidejű idősíkok váltakoztatásából, időnkénti álomszerű összemosásából következik. Nem csak a magyar kortárs irodalomban, de nemzetközi szinten is egyedülálló hangja összetéveszthetetlen stílusa a kánon kihagyhatatlan részévé teszi.

 

Kötetei:

1.     Vízjelek a honvágyról (versek, 1996, Tevan, Békéscsaba)

2.     Huszonötödik óra. Benyovszky Anita, Grecsó Krisztián, Kleinheincz Csilla, Kovács Judit, Nagy Cili, Pacziga Andrea, Renczes Cecília és Rózsássy Barbara költői antológiája; szerk. Kárpáti Kamil; Stádium, Bp., 1997

3.     Angyalkacsinálás. Dokument (versek, 1999, JAK – Kijárat)

4.     Pletykaanyu (elbeszélések, 2001, Jelenkor)

5.     Caspar Hauser (bibliofil kiadvány, versek, 2001, Körös Könyvtár)

6.     Végül befűzi önmagát. (a Vésztői Sziget Alkotókör antológiája; szerk.: Grecsó Krisztián; Önkormányzat, Vésztő, 2003)

7.     Isten hozott. A Klein-napló. Regény; Magvető, Bp., 2005

8.     Isten hozott. A Klein-napló. Regény; 2. jav. kiad.; Magvető, Bp., 2006

9.     Hasutasok (forgatókönyv, 2006, Szőke András filmje, Hunnia)

10.  Pletykaanyu. Elbeszélések; 2. átdolg. kiad.; Magvető, Bp., 2006

11.  Megy a gőzös (forgatókönyv, 2007, Koltai Róbert filmje, Filmsziget)

12.  Tánciskola (regény, 2008, Magvető Könyvkiadó)

13.  Cigányok (dráma, 2010, Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)

14.  Mellettem elférsz (regény, 2011, Magvető Könyvkiadó)

15.  Mikszáth 21; Mikszáth Társaság, Horpács, 2012 (Mikszáth könyves-téka)

16.  Megyek utánad (regény, 2014, Magvető Könyvkiadó)

17.  Jelmezbál. Egy családregény mozaikjai; Magvető, Bp., 2016

18.  Harminc év napsütés. Egy csendes kalendárium; Magvető, Bp., 2017

19.  Barabás Zsófi; szöveg Grecsó Krisztián, Térey János; Faur Zsófi Galéria, Bp., 2017 (Mai magyar képzőművészet)

20.  A Pál utcai fiúk (szövegkönyv, 2017, Vígszínház, rendező: Marton László, zeneszerző: Dés László, dalszövegíró: Geszti Péter)

21.  Dés László: A Pál utcai fiúk. Nyomtatott kotta. A zenés játék dalai. Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán; dalszövegek Geszti Péter, szövegkönyv Grecsó Krisztián; Móra, Bp., 2017

22.  Vera (regény, Magvető, Bp., 2019)

23.  Magamról többet; (Magvető, Bp., 2020) (új versek)

24.  Belefér egy pici szívbe; Magvető Bp., 2020 (gyerekversek)

25.  Ami elhasadt; (verseskötet, POKET Zsebkönyvek, 2021)

26.  Valami népi; (Magvető, Bp., 2022) (elbeszélések)

 

Megszámlálhatatlan irodalmi, drámaírói, közéleti díj és ösztöndíj birtokosa, Szegvár és a XIII. kerület díszpolgára, Szeged emlékérmes.

díjai kronológiai sorrendben:

1.     Gérecz Attila-díj (1996, az év legjobb első könyve díj), 2018-ban visszaadta

2.     Bródy Sándor-díj (2002, az év legjobb szépprózai elsőkötetéért)

3.     Faludy György-díj (2002)

4.     Déry Tibor-díj (2004)

5.     Darvas-díj (2006)

6.     József Attila-díj (2006)

7.     Márciusi Ifjak Díj (2008)

8.     AEGON művészeti díj (2012)[5]

9.     Merítés-díj (2017)

10.  Libri irodalmi közönségdíj (2020, 2021)

11.  Harsányi Zsolt-díj (2020)

Ösztöndíjai:

1.     Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1999)

2.     Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja (2001, 2003)

3.     Örkény István drámaírói ösztöndíj (2002)