„Kézenfekvő volt, hogy az épületek régóta esedékes felújításakor figyelembe vegyük a korszerű energiafelhasználás szempontjait, s – oktatási intézményről lévén szó – mindezt a környezeti nevelés szolgálatába állítsuk” – tekintett vissza Tar Jánosné Babicz Gyöngyi az öt éve kezdődött folyamat elejére, amelyet két egymásra épülő pályázat alapozott meg.
„Az első pályázatot 2013-ban nyertük el, és még abban az évben meg is valósult. Ekkor még csak a C épület tetejére kerültek napelemek” – folytatta az intézmény igazgatója, aki meg is mutatta a berendezést; ottjártunkkor a téli napsütésben egy vasaló üzemeltetéséhez elegendő energiát termelt a 33 napelem, ám ez a LED-fénycsöveknek köszönhetően az egész épület világítását fedezte.
A második nyertes pályázat jóvoltából a napelemek száma 210-re nőtt, így a Kossuth alkalmanként nemcsak gimnázium, hanem erőmű is; a villamosenergia-felesleget a hálózatba táplálja, a villanyszámla a nyári szünetben – amikor sok a napsütés és alacsony a fogyasztás – tartósan negatívba megy át.
„A napelemeknek köszönhetően felére csökkent a villamosenergia-felhasználásunk, a fűtésszámla pedig harmadával csökkent” – tudtuk meg az igazgatótól, aki kifejtette: ehhez szükség volt szigetelésre, a gázkazánok, fűtőtestek cseréjére, s míg korábban egykörös volt a rendszer – például a téli szünetben egyetlen terem kedvéért a többit is fel kellett melegíteni –, immár épületenként, de akár szintenként is szétválasztható. Az öltözők és az irodahelyiségek melegvíz-ellátásához két napkollektor is hozzájárul.
A 2014-es második pályázatnak köszönhetően a fűtés- és világításkorszerűsítés az egész iskolában megvalósult, s ahol lehetett, bevetették a geotermikus energiát is.
„A sportpálya alatt 8 talajszonda van, amelyek 80 méter mélységből hozzák fel a 18–20 Celsius-fokos vizet; a rendszer – hőcserélők segítségével – nyáron hideg, télen meleg levegőt fúj, közel 100 százalékban képes a B épület fűtésére és hűtésére” – tért rá egy másik innovatív megoldásra az intézmény vezetője, hozzátéve: a műemlék főépületben nem volt lehetőség hasonló rendszer kiépítésére.
„A másik futballpálya alatt vannak a tartályok, amelyekben összegyűjtjük az esővizet az épületek tetejéről, így a WC-k öblítéséhez nem kell ivóvizet használnunk. Ez a mintaprojekt önerőből megvalósítva nem feltétlenül lenne gazdaságos, ugyanis túl kevés a csapadék, vagy nem a megfelelő időben hullik. A szelektív hulladékgyűjtésnek kettős célja van: a műanyag, papír, komposztálható anyagok stb. elkülönítésével csökkenteni lehet a kommunális hulladék mennyiségét, és rá lehet nevelni az újrahasznosításra a diákokat, akik elhozhatják az iskolába az otthoni veszélyes hulladékokat – például elemeket – is. Célunk a kerékpározás népszerűsítése is, ennek érdekében nemcsak egy kerékpártárolót alakítottunk ki: 24 kölcsönözhető bicikli áll a tanulók és dolgozók rendelkezésére a bejáráshoz, illetve a túrákhoz.”
„Mindezek a fejlesztések jelentős költségmegtakarítást eredményeznek, nevelési szempontból pedig mintaértékűek. A Kossuthban a természettudományos oktatásra helyezzük a hangsúlyt, ezért is fontos eredmény, hogy tanulóink a saját terveikben is megfogalmazzák a környezettudatosság igényét” – összegezte az elmúlt öt év tapasztalatait Tar Jánosné Babicz Gyöngyi.
A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium korszerűsítésére több mint félmilliárd forintot fordítottak pályázati forrásból, önerőből, valamint a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház jóvoltából.
A különféle rendszereket bekötötték egy számítógépes adatgyűjtőbe, így könnyű számszerűsíteni az eredményeket: a hét „szelektív sziget” 60 százalékkal mérsékelte a kommunális hulladék mennyiségét, a ciszternáknak köszönhetően évi 130–150 köbméterrel kevesebb ivóvíz fogy az intézményben. A villanyszámla felére, a fűtési számla harmadával csökkent, ami évente átlagosan 3-3 millió forint megtakarítást jelent.
Az intézmény következő terve az Ökodiákbarlang nevű, egész emeletet elfoglaló laboratóriumrendszer megépítése.
A korábbi környezetvédelmi beruházások mérőeszközeit bekötik majd az új laborokba is, melyek fontos elemei a természettudományos képzésnek: a tanulók hasznosíthatják az adatokat például fizikai számításoknál, jelenségek megértéséhez, elemzéséhez.