Idén a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség lehetett házigazdája a lassan hagyományszámba menő rendezvénynek, amelyet Zsarnai Krisztián esperes és Györfi Mihály egyházmegyei missziói referens lelkész szervezett ez évben is. A vendéglátó gyülekezet istentiszteleti helyén, a Bolyai tér 1. szám alatti kápolnában találkoztak a résztvevők, akik Kölcsétől Kisvárdán keresztül Nyíregyházáig minden evangélikus gyülekezetből eljöttek.
A csendesnap közös énekléssel, esperesi köszöntéssel kezdődött. Zsarnai Krisztián bevezető imájában Isten áldását kérte az alkalomra, a résztvevőkre és a távol maradottakra. A vendéglátó gyülekezetet e sorok írója mutatta be: említésre kerültek a diakóniai intézmények és az Evangélikus Roma Szakkollégium, melyek számára a gyülekezet befogadó közösséget jelent, és valamennyien lelki otthonra találnak a Bolyai téri közösségi térben. A bemutatásban szó volt még az említett intézményekkel közösen szervezett programokról, valamint az evangélium hirdetésének minél korszerűbb és szélesebb társadalmi rétegeket és korosztályokat megszólító lehetőségeiről, útkeresésekről.
A presbiteri csendesnap meghívott vendége id. Zászkaliczky Pál nyugalmazott evangélikus lelkész volt, aki Fótról érkezett közénk. ApCsel 27,23–24 alapján hirdette Isten igéjét a nyitóáhítaton, kiemelve Isten kifürkészhetetlen útjait, melyeken vezet, gyakran akaratunktól egészen más irányba. Ígéreteiben mégis mindig bízhatunk, mint Pál, aki fogolyként viharban és hajótörés közepette is tudta bátorítani még a fogvatartóit is. Rövid szünet után megtartotta előadását is Biblikus válaszok keresése korunk néhány égető kérdésére címmel. Pali bácsi korát meghazudtoló szellemi-lelki frissességgel, lendületesen, határozottan, pásztori lelkülettel ecsetelte korunk legégetőbb kérdéseit. Összegzésképpen rámutatott: ha életünk középpontjában nem Isten áll, egész életünk elhibázott lesz. Ha nem tartjuk magunkra nézve az első parancsolatot kötelező érvényűnek („Én, az Úr vagyok a te Istened.”), a mammon lép a helyébe, és azt fogjuk szolgálni. A mammon nemcsak az anyagi javakat jelenti, hanem elsősorban a magunk komfortérzetét, amely magába foglalhatja a különféle szenvedélyeket és mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lehet tőle az életünk. A szenvedélyek szövevényes útvesztőjéből Krisztus az egyedüli kiút, az egyedüli út Istenhez.
A korábbi évek gyakorlatától eltérően ezen a presbiteri csendesnapon nem volt sem sétahajózás (folyó hiányában), sem lovaskocsikázás. Ehelyett autóba ültünk, és a tanyavilágból nyerhettünk kis ízelítőt, amíg kiértünk Benkőbokorba, ahol Joób Olivér Szeretetintézményünk konyhája található. A csendesnap résztvevői számára ők készítették el az ízletes ebédet. Étkezés közben alkalom nyílt kis csoportokban beszélgetni a hallott előadásról és betekintést nyerni más gyülekezetek életébe, legégetőbb kérdéseinket felvetni.
A program rövid szünet után fórumbeszélgetéssel folytatódott. A csendesnapot Györfi Mihály úti áldása zárta. Mihály nap lévén az egybegyűlteket az ároni áldással köszöntötték, akik megköszönték a szervezést. Élményekkel gazdagodva, Istennek mindenért és mindenkiért hálát adva térhettünk hajlékunkba.