A reformáció korában „a német festő”, Luther barátja és komája, festődinasztia alapítója volt az a mester, aki – ha Luthernek nem is a Reformáció nevű gyermekét tartotta keresztvíz alá – joggal foglal helyet a reformátorok között a vitruális történelmi tablókon. Ha a keresztszülőnek az a feladata, hogy segítse a gyermeket hitben járni, támogassa fejlődését, esetenként pótolja a szüleit és ellene mondjon a sátán kísértésének, akkor Cranachhal kapcsolatban bátran használhatjuk ezt a metaforát. Általa ismerjük számos történelmi személyiség arcvonásait, köztük elsősorban Luther arcát. Az ő segítségével juthattak el fontos hittételek az egyszerű emberekhez vagy a gyermekekhez. Ő az, aki a Szentírás német szövegét metszeteivel kísérte. Az előadáson – és Luther és Cranach fiktív párbeszédeiben – azokat a pontokat keressük az életműben, amelyek elválaszthatatlanul összefonódtak a reformáció történetével és tanításával.