Antje Jackelén 2014 óta a svéd egyház érseke, korábban a Lundi Egyházkerület püspökeként szolgált, 2001 és 2007 között pedig a chicagói teológiai fakultás professzora volt a rendszeres teológia illetve a vallás- és természettudomány tanszéken. Az érsek kíséretében Magyarországra látogatott Jakob Wirén érseki teológiai titkár, rendszeres teológus, valamint Anna Hjälm, aki a svéd egyház – „Szomszédaink világa” – a béke gyakorlati alkalmazásáért létrehozott vallásközi program igazgatója is.
Az Evangélikus Országos Múzeumban többek között Hubert Gabriella, az Evangélikus Gyűjtemények igazgatója, ifj. Harmati Béla múzeumvezető, Cselovszkyné Tarr Klára ökumenikus és külügyi osztályvezető, valamint Balicza Klára külügyi referens fogadta a vendégeket, és tájékoztatták őket munkaterületükről.
Ezután Fabiny Tamás szubjektív múzeumvezetést tartott. Az elnök-püspök olyan fontos tárgyakat emelt ki a gyűjteményből, amelyek a Magyarországi Evangélikus Egyház életének meghatározó értékei, valamint olyan egyháztörténetileg fontos eseményekre hívta fel a figyelmet, amelyek a svéd vendégek számára is érdekesek lehetnek. Így bemutatta azt a zenélő képet is, amelyen Gusztáv Adolf svéd király is látható.
Antje Jackelén érsek és kísérete ezután megtekintették a Deák téri evangélikus templomot, majd ellátogattak az Insula Lutherana másik fontos állomására is, a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba, ahol megismerkedtek az intézmény történetével.
Késő délután az Evangélikus hittudományi Egyetemre mentek, ahol teológiai szimpóziumon vettek részt. Csepregi Zoltán rektor köszöntőjében a hazai evangélikusság számára igen fontos északi kapcsolatokra hívta fel a figyelmet.
Fabiny Tamás is méltatta a korábbi együttműködéseket, kiemelve olyan fontos személyeket, mint Natan Söderblom, Nobel-békadíjas érseket, aki Magyarországon is meghonosította a nyakba akasztott püspöki kereszt viselését. De mellette Ordass Lajos püspök, valamint Hafenscher Károly lelkész személyét is kiemelte, akik a 20. században jelentős svéd egyházi kapcsolatokkal rendelkeztek. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a megosztott Európában mennyire fontos a tudatos egyházi szerepvállalás, hogy – a Lutheránus Világszövetség stratégiájának szavaival élve – szenvedéllyel tudjunk működni az egyházban, de a világ irányába is. Egy Söderblomhoz kapcsolódó anekdota nyomán ezzel zárta beszédét az elnök-püspök: „Európában szükség van a papok, léviták (tanítók) korszaka után az irgalmas samaritánusok szolgálatára.”
Antje Jackelén érsek szimpóziumon elmondott előadása A reziliencia (ellenállási képesség) – Együttélés és remény teológiájának szükségességéről címet viselte. Szólt arról, hogy a világ országaiban p betűvel kezdődő mérgező koktél összetevői a polarizáció, a populizmus, a protekcionizmus, a poszt-igazság és a patriarkalitás. Elemezte mindegyik összetevő negatív hatásait, majd kitért arra, hogy az evangélikus teológia milyen kettős tényezőkkel (pl. kettős kormányzás, törvény és evangélium, igaz és bűnös ember, rejtőzködő és önmagát kinyilatkoztató Isten, Isten előtt és emberek előtt való megállás, dicsőség és kereszt teológiája) operál, amelyek dialektikájukkal gazdagíthatják nem csak az ökumenikus közösséget, de ellenszere lehet a világban terjesztett negatív p-knek is. Az előadás következő részében arról szólt, milyen szempontok határozhatják meg hozzáállásunkat, amilyen a kritikus és önkritikus hozzáállás, a közjó hangsúlyozása, az alulról szerveződő gyakorlati munka. Kifejtette, hogy szükségünk van a reziliencia (ellenállóképesség), az együttélés és a remény teológiájára, és részletesen elemezte, hogyan alkalmazhatjuk ezt a gyakorlatban.
Az előadás után Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dékánhelyettese, az Északi Egyházkerület felügyelője Az egyházak szerepe a megosztott Európában címmel tartott referátumot. Részletes statisztikai elemzéseket mutatott be, Európa valamint a világ tekintetében a történeti, történelmi, egyháztörténeti, vallástörténeti, társadalmi, gazdasági hátteret is vizsgálta. Megállapította többek között, hogy Európa megosztottsága régi eredetű és ezt bemutatta a szekularizáció, a vallástalanodás, az államhoz, a pártokhoz, a pénzügyi intézetekhez, a médiához való viszony tükrében, elemezte a felekezeti megosztottságot, valamint külföldi és hazai egyházi felmérések eredményeit is felvonultatta. Kiderült például, hogy több keresztény hal meg a világon, mint amennyi születik, így 2060-re a muszlimok és a keresztények száma közel azonos lesz a világon. Az alacsony iskolázottság, a rossz szociális helyzet inkább jellemző az egyházak tagjaira, mint a társadalom más szeletére. Európa keleti felén nehezen elfogadható a zsidó vagy muszlim családtag, vagy a homoszexualitás és egészen más a viszony a felsőbbséghez, tudományhoz, erkölcsiséghez, mint nyugaton. Fontos megállapításokra jutott a tolerancia, a szociális és a morális megosztottság terén.
Az előadások után hozzászólásokra is volt lehetőség. Az eszmecsere végül közös imádsággal ért véget, amit aztán fogadás követett.