Az a vámszedő, aki evangélista lett, a Máté nevet viselte. Az a kiskamasz, aki az évek során teológussá érett, a Máté nevet viseli. A Máté név jelentése: Isten ajándéka. Lukács Máté valóban kiskamaszként kapcsolódott be a budavári gyülekezet közösségi életébe, amikor édesapja először hozta nyári táborba. Attól a pillanattól kezdve – s ekkor 2003-at írtunk – ez a fiatal egyre aktívabb lett a gyülekezetünkben. Örömmel készült a konfirmációjára, és már akkor érezhető volt, hogy közösségformáló derűjével és érdeklődésével az ifjúság aktív tagja lesz. Így is történt. Lelkes ifis volt, több feladatot is vállalt, s időközben egyre aktívabban részt vett a gyülekezeti élet más területein is. A gimnáziumi évek után szociológia alapdiplomát szerzett, s ezután iratkozott be az Evangélikus Hittudományi Egyetemre (EHE). Részt vállalt a gyermekbibliaórák tartásában, segített az ifjúsági zenélésben, összefogta a fiatalokat, és a képviselő-testület tagja is lett.
Áhítatokat tartott, hívogatott, felelősen szervezte a közösséget. A gyülekezeti élet több területén nyújtott segítséget. Az utóbbi években – a villamosmérnök barátjával, Skriba Danival együtt – az ifjúsági élet motorjává lettek. Közben a tevékeny szeretetét máshol is kamatoztatta, többek között a MEVISZ bárka-táborokban segítőként, és az EHE-n a közéleti feladatok vállalásában is, valamint a Közös Ponton. Máté Istentől kapott ajándék volt a gyülekezetünk életében. Már 2018-ban elköszöntünk tőle, mert tudtuk, hogy hatodévesként Maglódon lesz feladata, de még ebben az évben is több szolgálatot vállalt közöttünk. Az idei nyári táborunkban – mivel hatodéves szolgálata éppen véget ért – tejes erőbedobással segítette a munkánkat. A tábor után egy nappal azonban más formában állt a középpontba.
2019. július 7-én délutáni istentisztelet keretében dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke lelkésszé szentelte őt.
A család és barátok mellett népes vári és maglódi gyülekezet fogadta a huszonkét lelkész vezetésével belépő lelkészjelöltet a budavári templomban. Az oltári szolgálatban dr. Bácskai Károly az EHE képviseletében, Bence Imre igazgató lelkész a küldő gyülekezetet képviselve szolgált a püspök mellett.
A szentelési igehirdetés alapigéje Jézus hívása volt, amelyet Máté evangéliumából idézve a meghívón is olvashattunk: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” Az igehirdetésben hangsúlyossá vált az, hogy Jézus elhív és elküld, hogy miközben Tőle a terheinktől és a keserű igáinktól való szabadulást kapjuk, mi magunk, a lelkészi szolgálatban Jézus követeiként ugyan így cselekedjünk. Az Ő igája kedves – ennek jelképeként az avatási liturgiában az eskü és az apostoli csók után Máté vállára helyeztük az egyházkerület ajándékaként kapott stólát is. Az igehirdetés után az Indulj az úton kezdetű éneket énekeltük el, amely egykor Máté konfirmandus-csoportjának indulója volt.
Huszonkét szolgatárs áldotta meg a felavatott lelkészt. A legidősebb Lukács Máté keresztelő lelkésze, D. Szebik Imre ny. püspök volt, akik egykor Miskolcon Máté nagyszüleit is pásztorolta. A legfiatalabbak pedig Máté évfolyamtársai voltak, akiket az előző napokban szenteltek lelkésszé.
A gyónási és az úrvacsorai liturgiát már a felszentelt lelkésszel végezte közösen dr. Fabiny Tamás, és az úrvacsora vétel után, az istentiszteletet követően a templomban hangzottak el a köszöntések is. Az egyházkerület nevében dr. Fábry György felügyelő mondta el köszöntő szavait, és dr. Fabiny Tamás pedig a kerület ajándékait adta át, s egyben elmondta azt is, hogy Máté első szolgáti helye Galgaguta gyülekezete és a hozzá tartozó települések lesznek. Az EHE nevében dr. Bácskai Károly szólt. A küldő gyülekezet lelkésze, Bence Imre, azt a képet elevenítette fel Mátéról, amikor kiskamaszként egy tábori alkalommal talpig vértben feszített, középkori harcosként. Bátorította, hogy a lelki fegyverzet felöltésével vértezze fel magát Isten szolgátára.
Németh Mihály maglódi lelkész – Máté hatodéves mentora – köszönetet mondott azért, hogy olyan lelkesen és odaadóan vett részt a képzésben és bátorította a felszentelt lelkészt, hogy beszélgessen a Mesterrel, de keresse azokat is, akik mesterei voltak itt a képzése során. A maglódi gyülekezet kórusa, a Magdala Kórus énekkel köszöntötte a volt hatodévesüket, és ebből is kirajzolódott, hogy mennyire megszerették őt ez alatt az egy év alatt. A budavári ifi nevében még Sass Lujza személyes szavak kíséretében adta át az emlékeket felidéző fotómontázst.
A gyülekezet termében és az udvaron szolid vendéglátás keretében lehettek még együtt a vendégek, és a családtagok. Ott is kirajzolódott, hogy milyen sokak számára jelentett ajándékot ez az ifjú. Azzal a reménnyel öleltük meg a búcsúzásnál, az ünnep végén, hogy amint számunkra ő Isten ajándéka volt, úgy lesz majd ott is, ahová a Szolgálat Ura küldi!