Megmenti-e Isten a világot? – Ezúttal püspököknek, online „szóltak be”

Létrehozva: 2020.04.27. 08:11, frissítve: 2020.04.27. 08:43
Forrás: szoljbeapapnak.blog.hu, szöveg: Papp Erika
Pusztuló környezet, világjárványok, háborús feszültségek… egyre több sebből vérzik a teremtett világ. Hogyan engedheti Isten mindezt? Mi lesz a következménye? A „Szólj be a papnak!” szervezői ezúttal négy történelmi keresztény egyház püspökeit invitáltak a téma kérdéseinek megválaszolására, ám az egyházi vezetők – eleget téve a koronavírus-járvány miatti világméretű felhívásnak – otthon maradtak, így virtuális találkozó keretében valósult meg a fórum április 25-én. A találkozót élőben közvetítette a Bonum TV és a „Szólj be a papnak” Fb-oldala.

A virtuális találkozón dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök, dr. Fekete Károly református püspök és Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita az online érkezett kérdések alapján beszélgetett egymással Berecz Péter moderátor közreműködése mellett.

Az emberiség által elkövetett bűnök, az Isten haragja vagy épp a gonosz az oka a jelenlegi helyzetnek a világon?

Kocsis Fülöp Isten haragjára reflektálva felhívta a figyelmet arra, hogy Isten végtelenül és tökéletesen szeret minket, soha nem haragszik ránk és nem büntet. A jövőnkre vonatkozóan a járvány figyelmeztetés, de nem büntetés. Ha mégis ezt érezzük, elfeledkeztünk Isten szeretetéről.

Fabiny Tamás szerint valódi katasztrófahelyzetet élünk meg, ami elgondolkodásra ösztönöz minket: mire akar figyelmeztetni általa az Isten, minek a próbatétele ez a helyzet? De semmiképpen nem egy bosszúálló Isten képét kell kialakítanunk és okulnunk érte.

Fekete Károly az emberre helyezte a hangsúlyt, akiben a gonosz belülről létező erő. Az ember saját „istenkedése”, gazdagság- és hatalomvágya vezetett a jelenlegi állapothoz. Kiemelte, ha nem végzünk önvizsgálatot, akkor lesz folytatás, ezért hogy megtaláljuk a vakcinát, számot kell vetni eddigi életünkkel, és nem a halál, hanem az élet civilizációját folytatva tovább élni.

Érkeztek kérdések a hamis prófétákra vonatkozóan, és arra, hogy a végidőket éljük-e mostanság, elközelgett Krisztus második eljövetele?

Palánki Ferenc püspök atya rámutatott, a világ létezése véges, ahogy az ember földi élete is: de ez nem Isten büntetése. Ha hiszünk Jézus Krisztusban, vele együtt a feltámadásban lesz részünk a földi életünk végeztével. A végidő eljövetele vonatkozásában nem mindegy, hogyan élek, hogyan viselkedek, szeretek, hogyan követem Jézus Krisztust. A prófétaságra vonatkozóan pedig kiemelte a szolgálatot, Isten igéjének a közvetítését életünkkel, szavainkkal. A hamis próféták önjelölt módon többször megadták már a világ végének az időpontját, de az mind elmúlt. A mi feladatunk Istenre figyelve meghallani az igaz lelkű tanítók szavát.

Fekete Károly püspök szerint az apokaliptikus jeleket rosszul gondolók megállnak a katasztrófáknál. Mi, keresztény emberek viszont életünk jeleit reménységként éljük meg, melyek visszahatnak jelenlegi életünkre. Nem rettegve nézünk előre, hanem más életfelfogással éljük az életünket. Az újteremtés gondolata új ég és új föld létrejöttében gyönyörködik, amikor megszűnnek a betegségek és minden rossz a világban. Az Isten léte kiteljesedik, ami magunkra vonatkoztatva változást, megtérést hozhat, egy, az Isten akaratának megismerését szolgáló tanulási folyamatban. Aki tud olvasni a jelekből, eljut Isten akaratáig, megvalósul az igaz prófécia, aki nem tanul meg olvasni, annál a hamis prófécia valósul meg.

Palánki Ferenc püspök egy piarista atya, Kerényi Lajost idézve a készenlét állapotának fontosságát emelte ki, mely szerint a nagy dolgokra készülni kell, de az igazán nagy dolgokra mindig készen kell állni, így az Istennel való végső találkozásra is, amelyre nem rettegő félelemmel kell tekinteni, hanem készen állni rá mindig, állapottól függetlenül.

A teremtésvédelem vs. környezetvédelem közti különbözőségekről és a teremtett világ megóvása érdekében végzett feladatokról is kérdezték az egyházi vezetőket, továbbá a Maradj otthon! kampány jegyében meghozott intézkedésekről.

Fabiny Tamás rámutatott a környezet- és a teremtésvédelem különbözőségére: a hívő ember nem pusztán a zöld gondolatot képviseli, hanem tudatos, keresztény szemmel azt valljuk, hogy a világot Isten teremtette. Tőle kaptuk, arról felelősen kell gondoskodnunk, nem pedig kizsákmányolnunk. A keresztény globalizáció keretében az egyházaknak lehetősége nyílik átjárni imádságaikkal a világot, ugyanakkor a válsághelyzet az egyházak helyi közösségeinek erejét is megmutatja: komoly segítséget adnak egymásnak az emberek.

Fekete Károly úgy fogalmazott, hogy minden egyház tudomásul veszi a hatóságok intézkedéseit, mert ezt várja tőlünk az Úristen az élet védelme érdekében. Ezért egyházuk is meghozta a legfájóbb intézkedést, az istentiszteletek kényszerű szüneteltetését.

Miért nem hirdetettek világméretű bűnbánatot az egyházak az emberek által elkövetett személyes bűnök okán? – folytatódott a kérdések köre.

Kocsis Fülöp igazat adott a felvetésnek, hogy nem hangsúlyozzuk kellően a bűnbánatot, és magával ragad a „jól élés” szemlélete. Örömben kell élni, de nem háttérbe szorítva a bűnbánatot. Nem a vírushelyzet kell, hogy bűnbánatra indítson, mert az hamis lenne. Európában és nyugaton a jólét kiszolgálása miatt gyenge a bűnbánat. Ugyanakkor félünk attól, hogy megbélyegeznek, ezért sok esetben nem alkotunk nyíltan, bátran véleményt. Az érsek annak adott hangot, hogy nem a világnak kellene irányítani az egyházat, hanem fordítva, mert az egyház a teremtő Isten szavát képviseli.

Fekete Károly hozzátette, hogy az időzítés csodájának értékeli, hogy épp a nagyböjti időszakra lett „időzítve” a járvány, amit így nem úszhatunk meg bűnbánat nélkül.

Palánki püspök atya a Fülöp érsek által mondottakra reflektálva fejezte ki egyetértését, hogy nem félelemből kell megbánni a bűneinket, hanem szeretetből. Jézus, amikor eljött, evangéliumként hirdette meg a megtérés lehetőségét, és nem azt mondta, hogy „szedjétek össze magatokat”, hanem örömhírt hozott, az örök élet lehetőségét.

Miért egy felsőbb hatalomtól várjuk a megtisztulás lehetőségét?

Kocsis Fülöp atya válaszában rámutatott, az ember nem tudja magát megmenteni. Az ember alapvetően jó, de a jószándék kevés, mindig visszatér az emberi gonoszság, mert a természetünk rosszra hajlik. Már meg van váltva a világ, és én csak a megváltóval élhetem meg a megváltottságot.

Lehet-e az ébredés korszaka a mostani? Tapasztalnak-e Istenhez fordulást nem hívő emberek részéről a társadalom szintjén? A járvány utáni időszakban is maradnak-e az online igehirdetések, szentmiseközvetítések, egyéb liturgikus alkalmak?

Fabiny Tamás szerint modellváltás történik az igehirdetésben a modern technika eszközeivel. Kérdés, hogy az egyház tud-e a veszélyből esélyt kovácsolni. Fabiny püspök megkezdett gondolatát technikai hiba miatt Fülöp érsek atya fejezte be, aki Istentől kapott új lehetőséget lát az online alkalmakban, melyekben sokkal többen kapcsolódnak a szertartásokhoz, mint eddig bármikor.

Palánki Ferenc úgy véli, nem szabad elfelejteni, hogy a római katolikus liturgikus alkalmak nem virtuálisak, közösséghez kötődnek, ezért fontos, hogy a járvány elmúltával személyesen részt vegyünk a szentmiséken, és nem, mint egy színházi előadást, kövessük azokat. A katolikusok hite szerint az egyház nem egy külön szervezet, hanem Krisztus titokzatos teste, és a kettő nem választható el egymástól. Nincs olyan, hogy Krisztusra igent mondok, de a magam módján vagyok vallásos, és az egyházra, vagy a templomra pedig nemet mondok, nem kötődök közösséghez, és én fogom meghatározni hogyan éljek. Egyedül élni, közösség nélkül, keresztény módon nem lehet.

Kocsis Fülöp a jelen lelassult világ által hordozott értékek megőrzését emelte ki, amire vigyázni kell, nehogy elvesszen, mire vége lesz a járványnak, mert akkor semmit nem tanultunk belőle. Egy életre nem szabad elfelejtenünk a hasznát, és figyelnünk kell rá, hogy tudatosan építsük be az életünkbe.

Fabiny Tamás az üres sír példáján Ferenc pápát idézte, aki, még bíborosként mondta, hogy Jézus az ajtó előtt áll és zörget, de az egyház ajtaján zörget belülről, mert ki akar menni. Nem szabad tehát Krisztust bezárni az egyházba, a templomba, hanem ki kell engedni a világba, és misszióban követnünk kell őt.

A járvány utáni időben Fekete Károly az online lehetőségben látja a templomot elkerülő emberek elérésnek útját, ám hangsúlyozta, hogy ezek csupán hiánypótló alkalmak, a hitéletet segítő, kiegészítő lehetőségek maradnak, az istentiszteleteket nem az online térben kívánják folytatni.

A virtuális találkozó az Úr imádsága, a Miatyánk közös imádkozásával, majd a négy püspök online áldásával zárult.