Tárgyi ajándék helyett sokan élményt kérnek-adnak az ünnepekre. Hogy megkönnyítsük a választást, négy olyan színházi és mozielőadást ajánlunk – családi filmtől a drámáig, egyfelvonásos vígjátéktól a kamara-előadásig –, melyek akár a közös gondolkodás, akár jó hangulatú beszélgetések alapjait adhatják az ünnepek alatt és után.
A színpadon egy orvosi váró, ahol mindenki a világhíres terapeutára vár. Ám kisebb tumultus alakul ki, mert egy technikai hiba miatt hat idegen ugyanazt az időpontot kapta. A várakozásban kiderül, hogy mindegyiküknek más-más, olykor egészen vicces kényszerbetegsége van.
Természetesen mindannyian ragaszkodnak a már jól (ki)ismert furcsaságaikhoz. De idővel egyre inkább megértéssel vannak a másik tünete iránt is. Nem egymás terapizálására vagy a másik tünetei mögött rejlő mélyebb traumák feltárására vállalkoznak, csupán arra, hogy megértsék a másikat, és kicsit segítsenek rajta a maguk eszközével.
A Paczolay Béla rendezte – csupán nyolcvanperces – előadásban minden szereplő remekül el van találva. Schruff Milán taxisofőrje a nyerseségében is szerethető, Pataki Ferenc Tourette-szindrómás papagájtenyésztője végtelenül szimpatikus, Ullmann Mónika tisztaságmániás laborasszisztense is nagyon sokaknak lehet ismerős, László Lili naiv fitneszedzője egészen bájos, Járó Zsuzsa bigott vallásosságba menekülő kényszerbetege a humor egyik legnagyobb forrása, de Rohonyi Barnabás vonalaktól rettegő műszaki rajzolója is szerethető karakter – mindannyiukban ismerőseink apróbb háklijait ismerhetjük fel. Cseh Judit blazírt asszisztense pedig mindig a legjobbkor szólal meg s tűnik fel vagy tűnik el.
A Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? fergeteges vígjáték, mely kicsit görbe tükröt tart nekünk a kialakult manírjaink, apró, dühítő szokásaink levetkőzéséhez. Ugyanakkor talán arra is rámutat, hogy hányfajta tünete lehet a lelki eredetű betegségeknek, amelyekkel szakemberhez fordulni sosem szégyen; ha pedig már olykor nevetni is tudunk a gyengeségeinken, az külön előny.
Laurent Baffie: Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? – Belvárosi Színház
* * *
A béranyaság a legtöbb országban illegális, mégis vannak, akik ilyen módon szeretnének saját gyermeket, családot. Míg a gyermekekért inszeminációval, lombikprogrammal küzdő párok vagy az örökbefogadók a törvényes utat választják, a béranyaságot azok alkalmazzák, akik nemcsak hogy nem tudják elfogadni a meddőség megrázó tényét, de kétségbeesésükben úgy érzik, hogy jogukban áll kijátszani az etika törvényeit is.
A Vígszínházban látható szkeccselőadás a béranyasággal kapcsolatos különböző történeteket mesél el Európából. Czukor Balázs író-rendező nem ítélkezik, de nem is rejti véka alá a béranyasággal járó kőkemény konfliktusokat, lelki és fizikai megterheléseket. Az előadás végén végtelen szomorúsággal és sajnálattal állunk fel. Sajnáljuk azokat az asszonyokat, akik „gazdatestként” – egy jobb élet reményében, pénzért – mások gyerekeit hordják ki, és szánni lehet azokat, akik csupán a testük szépségének megóvásáért vagy elkeseredésükben fogadnak béranyát.
Tucatnyi történet, mégis valahogy egy a végkicsengés: aki Istent akar játszani, nem pedig legális, etikus módon akar (családot) teremteni, az az eljárással több fájdalmat és sérülést okoz magának, a születendő gyermeknek és a béranyának is, mint maga a meddőség…
Hegyi Barbara, Petrik Andrea, Waskovics Andrea, Tar Renáta, Telekes Péter, Medveczky Balázs végtelen alázattal és profizmussal alakítja a különböző élethelyzet-jelenetek karaktereit. A megrázóan erős egyfelvonásost a téma érzékenysége miatt kizárólag tizenhat éven felülieknek ajánljuk. De fontos alapanyag lehet a darab, akár biológia-, akár hittanórákon vagy gyülekezeti alkalmakon kerül elő ez a kérdéskör és az etikai vonatkozásai.
Czukor Balázs: Béranyák – Vígszínház, Házi Színpad
* * *
Bár a tölgyfa talán a legismertebb erdei fafaj a jellegzetes levele miatt, de azt valószínűleg kevesen – még a leglelkesebb túrázók sem – tudják, hogy egy-egy fa mennyi állatnak az élőhelye. Törzse és ágai otthont nyújtanak mókusoknak, madaraknak és bogaraknak, gyökereinél például egerek húzzák meg magukat. Termése élelmül szolgál több állatfajnak is, a körülötte lévő avar pedig fekvőhelyet ad az arra járó vaddisznóknak, sünöknek és rókáknak.
Laurent Charbonnier és Michel Seydoux grandiózus természetfilmje megmutatja, hogy egy tölgy óv és ad, így válik az erdő központi alakjává. A nyolcvanperces alkotás betekintést kínál egy franciaországi, hatalmas – több mint kétszáz éves – tölgyfa mindennapjaiba. Egészen hihetetlen felvételeken testközelből ismerjük meg azt a színes élővilágot, amely rajta, benne vagy épp a közelében él.
Igazi élménymozi ez a film a természetet kedvelőknek és azoknak, akik szeretnék gyerekeiknek megmutatni a teremtett világ csodáját vagy magukat is újra emlékeztetni rá – mindezt egy emberi szó nélkül. Ugyanis a film alatt csupán rendkívül stílusos, olykor vicces zenei aláfestést hallhatunk, ám ez egyáltalán nem zavaró, sőt így jobban rá tudunk csodálkozni a látottakra.
A tölgy – Az erdő szíve – francia természetfilm, 2022, 80 perc
* * *
Mrs. Harris, a londoni takarítónő a második világháború után kitartóan várja haza a férjét, mígnem – már az ötvenes években – értesül a szeretett férfi haláláról. Munkája közben egy nap beleszeret egy csodálatos Dior-ruhába. A megbízható, kedves, visszafogott asszony mer egy nagyot álmodni, és elkezd spórolni a híres francia divattervező alkotására. Még szerencsejátékra is adja a fejét, hogy előteremtse a szükséges pénzt, majd miután ez sikerül, nekivág az életre szóló párizsi kalandnak. A francia főváros azonban nemcsak az ő öltözködését változtatja meg, de ő is alakít a Dior-divatháznak és dolgozóinak a jövőjén…
A Mrs. Harris Párizsba megy című film végtelenül szerethető alkotás. Éppannyira romantikus, amennyire drámai. Abszolút nem kiszámítható, fordulatos, talán a happy endet leszámítva. Különösen is jó látni a tisztességesen dolgozó asszonyt támogató barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, kicsit visszaadva a hitünket az emberi jóságban, illetve abban, hogy a felebaráti szeretet valahogyan mindig megtérül.
Mrs. Harris Párizsba megy – angol filmdráma, 2022, 116 perc
A cikk az Evangélikus Élet magazin 2022. december 18. – 2023. január 1-jei, 87. évfolyam 49–50. számában jelent meg. Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII. ker., Üllői út 24.) és az evangélikus templomok iratterjesztésében, valamint megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail-címen vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.